KÉSŐ BRONZKOR: KNÓSSZOSZ (KRÉTA)

1. kép: Knósszoszi palota alaprajza. Kr. e. 1600 körül. Görögország

2. kép: Knósszoszi palota: az északi oszlopcsarnok rekonstruált részlete

3. kép: A phaisztoszi palota udvara, háttérben az Ida heggyel

A krétai civilizáció legnagyobb és leglátványosabb építészeti alkotásai a paloták voltak. Jellemzőjük az észak-déli tájolás és a nagy belső udvar, melyet körülvett az épület. A labirintus-mítosz valóságmagját a számtalan kis helyiség és a bonyolult folyosórendszer adhatta. A nyugati szárnyban sorakoztak a raktárak (zöldessárga színűek), északnyugaton volt a trónterem (rózsaszínű), a keleti oldalon széles lépcsőház vezetett a magánlakosztályokhoz (halvány rózsaszínűek). A knósszoszi palota a sziget északi partja közelében épült; részei: 1. a színház lépcsősora; 2. szentély; 3. belső palotaudvar; 4. trónterem; 5. királynői megaron; 6. fürdőszoba; 7. kettősbárd csarnok; 8. északi oszlopcsarnok. A palotának több szintje volt, ezek egy részét a feltételezett eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálták. A felfelé szélesedő, pirosra festett oszlopok és a rajtuk nyugvó, sárga színű gerendák eredetileg fából készültek. A falakat freskók borították. Phaisztosz a sziget déli partján épült szép kilátással a tengerre és egy termékeny medencére.