ÉRETT KLASSZIKUS KOR:

PERIKLÉSZ KORA (KR.E. 455-430): ÉPÍTÉSZET:

ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PROPÜLAIA

1. kép: Mnésziklész, Propülaia. Kr. e. 437 - 433. Márvány,

2. kép: A Propülaia rekonstrukciós rajza

Az Akropolisz építkezései Pheidiasz száműzése után is folytatódtak. Az Akropolisz bejárati kapuépületét, mely 5 évig épült, Mnésziklész tervezte a pheidiaszi szellemben. A Propülaia mintegy két kitárt karként fogadta a szentélykörzetbe lépőket. Az átjáró egy templomépület formáját követte: elöl és hátul 6-6 dór oszlop tartotta a tümpanonos tetőt, tehát dór peripterosz templomként hatott. Ezt két oldalt előrenyúló épületszárny fogta közre, térré alakítva ezzel a bejáratot. Az átjáró két oldalán 3-3 ión oszlop áll, kapcsolatot teremtve ezzel a két oszloprend között, miként a Parthenón cellájában. A Propülaia monumentalitása összhangban állt az Akropolisz többi épületével, elsősorban persze a Parthenónnal.

Jobbra, előreugró sziklanyelven áll Athéna Niké temploma (Kr. e. 421, alapterülete: 5,40 x 8,30 m). Kis méretű ión templom, melyet Athénának mint a Győzelem istennőjének építettek. A cellát két homlokzatán négyoszlopos csarnok fogja közre (amphiprosztülosz). A négy oldalon körbefutó fríz csatajelenetei a görögöknek a perzsák felett aratott győzelmét ábrázolják. Tehát már nem a mitológia közvetítésével szólnak a görögség diadaláról, hanem közvetlenül mutatják be azt. Ez a diadalmi mámor ellentétes a Parthenón gondolatiságával és már egy új kor szellemiségét tükrözi.