KÉSŐ KLASSZIKUS KOR ÉS A KLASSZIKUS STÍLUS FELBOMLÁSA (KR.E. 430-330):

SZOBRÁSZAT II

1. kép: Hégészó síremléke. Kr. e. 5. sz. harmadik negyede. Pentelikoni márvány. Mag.1,49 m, szélessége 95 cm. Lh. Dipülon temető. Athén, Nemzeti Múzeum

2. kép: Dexileosz síremléke. Kr. e. 394. Pentelikoni márvány. Mag. 1,75 m. Lh. Athén, Dipülon temető. Athén, Kerameikosz Múzeum

Az architektonikus keretbe foglalt sírdombormű hétköznapi pillanatot örökít meg. Egy szolgáló ékszeres dobozt nyújt át úrnőjének, az ülő Hégészónak, aki elgondolkodva nézegeti ékszereit. Új jelenség a sírtáblák történetében, hogy nem a búcsút, hanem a búcsúzást ábrázolja, nem konkrétan a búcsú pillanatát, hanem az azt megelőző készülődést. Az elmúlás fájdalma nem a jelenet tartalmában, hanem az azt átható szomorúságban és mélabúban fogalmazódik meg.

A felirat alapján Dexileosz Korinthosz mellett esett el 20 éves korában, miután négy lovas társával hősiesen küzdöttek. Az előbbi sírtábla nyugodt, parataktikus kompoziciójával szemben itt a diagonális szerkesztés dominál. Az egyik átlót az ágaskodó ló és a földre rogyó ellenség testének tengelye alkotja, míg a másikat a lovas alakja és a kezében tartott lándzsa. A feszültséget kifejező kompozicióval szemben az arcok nyugodtak, szenvedélymentesek.