GEOMETRIKUS ÉS ORIENTALIZÁLÓ KOR:

SZOBRÁSZAT

1. kép: Artemisz szobra a déloszi Artemiszionból. Kr. e. 7. sz. közepe. Mag. 1,75 m. Athén, Nemzeti Múzeum

2. kép: Oroszlánok útja Déloszon. Kr. e. 7. sz. vége. A sor 64 m hosszú, egy-egy oroszlán 2,95 m hosszú és 1,53 m magas. Délosz, Görögország

A 7. században sajátították el a görög mesterek azokat a technikai ismeretek, melyek lehetővé tették a nagyplasztika megszületését. Alapanyaguk a mészkő és a márvány volt, céljuk fogadalmi ajándék. Bizonyára készültek kultuszszobrok is, de ezek nem maradtak fenn. Az Artemisz szoborról felirata alapján tudjuk, hogy a naxoszi Nikandré állította fogadalmi ajándékul az istennőnek. Az ábrázolás jellemzője a hasábszerű zártság, és a teljes frontalitás. Az egész testet hosszú ruha borítja, melyből csak a lábfejek látszanak ki.

A márványoroszlánok a déloszi Létó-szentélyhez vezető út egyik oldalát szegélyezték, szerepük a szent körzet védelmezése volt. Monumentalitásukban nyilvánvaló a keleti hatás, azonban azon túl is lép. Az oroszlánok nem mereven fekszenek, mint pl. a luxori Ammon templom előtt sorakozó kos-szfinxek, hanem nyitott szájjal, mellső lábukon állva, könnyed karcsú testtel mozgásra készen várakoznak.