ARCHAIKUS KOR: IÓN ÉPÍTÉSREND

1. kép: Ión építésrend: rajz.

2. kép: A szamoszi Héraion homlokzatának rekonstrukciós rajza. Kr. e. 6. sz. vége. Alapterülete: 55 x 112 m, oszlopsora: 8 x 24

3. kép: Az epheszoszi Artemiszion bejáratának rekonstrukciós rajza. Kr. e. 6. sz. második fele. Alapterülete: 55 x 115 m, oszlopsora: 8 x 21

Az ión építésrend a Kr. e. 6. sz. elején alakult ki elsősorban az Égeikum keleti

szigetein és Kis-Ázsiában. A dórtól alapvetően két eleme, az oszlop és a fríz különbözteti meg. Az ión oszlop gyűrűkből összetett lábazaton áll, az oszloptörzset sűrűbb és mélyebb vájatok díszítik és egyenletesen karcsúsodik. Az echinust tojásfüzér díszítés borítja, alatta gyöngysor, majd az oszlopfőt kétoldalt csigavonalban (volutában) végződő vékony fedőlap zárja le. Az architráv fölötti frízt folyamatos domborművek borítják.

Az ión templomok mérete gyakran messze meghaladja a dórokét, és ezeknél kettős oszlopsorral (dipterosz) vették körül a naoszt, ahogy az itt idézett két templomnál is. Szamosz a Héra kultusz központja volt. Az 560 körül Rhoikosz és Theodórosz tervezte templom hamarosan elpusztult, de Polükratész, Szamosz türannosza 530 körül újjáépítette, a rövidebb oldalak oszlopsorát háromra növelve. Az epheszoszi Artemiszion mérete még ezt is meghaladta, miként szobrászati díszítése is. Ezért is sorolták az ókori világ hét csodája közé. Építési költségéhez hozzájárult Kroiszosz, Lüdia uralkodója is.