Keresés

ÉRETT KLASSZIKUS KOR:

PERIKLÉSZ KORA (KR.E. 455-430): ÉPÍTÉSZET:

ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PARTHENÓN I

 

1. kép: Az athéni Akropolisz rekonstrukciós rajza

2. kép: Iktinosz és Kallikratész, Parthenón. Kr. e. 447-438-ig. Pentelikoni márvány. Alapterülete 30,88 x 69,50 m, oszlopsora 8 x 17

3. kép: A Parthenón alaprajza és képprogramja

 

Az Akropolisz eredetileg erődítmény volt, az 5. sz.-ban azonban Athén vallási központjává vált. Meghatározó építménye a város védőjének Athénának a temploma volt. Tőle jobbra, az Akropolisz oldalában helyezkedett el a Dionüszosz színház. Tőle balra az Erekhtheion épülete áll. Az előtérben az Akropolisz díszkapuzata, a Propülaia emelkedik. Mögötte Pheidiasz Athéna Promakhoszt ábrázoló szobra.

 

Az athéni Akropolisz legnagyobb vállalkozása Athéna Parthenosz, a Szűz Athéna templomának felépítése volt, mely egyben az első márványból készült dór templom, amelyet az ión rend sajátosságaival gazdagítottak: az oszlopok sűrűsége és karcsúsága, valamint a cella falán körbefutó fríz az ión templomokra jellemző. Az oszlopok sűrűsége tette szükségessé az optikai korrekció új alkalmazását: a sarokoszlopok magvastagítását, tengelyüknek kissé befelé hajlítását és a szomszédjaiktól való távolság felére csökkentését. Ugyancsak a tökéletes optikai hatás céljából a feljárati lépcső vonalát középen kissé kidomborították. A monumentális épület harmóniája a pontos matematikai számarányok alkalmazásán alapszik.

 

Ezen a helyen már a perzsa háború előtt elkezdték egy templom építését, melynek 6 homlokzati oszlopa volt. Ezt az új tervben 8-ra növelték, részben azért, hogy monumentálisabbá tegyék, részben azért, hogy a cella szélességét növeljék. Így kapott benne megfelelő teret Pheidiasz hatalmas Athéna szobra. A két részre osztott cella nyugati részében kincstárat alakítottak ki, belsejét 4 ión oszloppal tagolták.

 

A szobrászati díszítés témáiból megállapítható, hogy az oromzatokon az istenek történetei, a metópékon a hérós-történetek – kivéve a keleti oldalt - , a frízen pedig a görög polgárok – kivéve a keleti oldal egy részét – jelennek meg. A kultikusan főbejáratnak számító keleti oldalon tehát a istenek jelenléte a meghatározó. A nyugati oldal jelenetein viszont Athén múltja a főmotívum: Athéna és Poszeideón küzdelme Athén földjéért, ill. Athén védelme az amazonok támadásával szemben.