KORAI KLASSZIKUS KOR: SZIGORÚ STÍLUS (KR.E. 480-455): SZOBRÁSZAT IV OLÜMPIA   1. kép: Az olümpiai szentélykörzet rekonstrukciós rajza. 2. kép: A Zeusz-templom metszetrajza. Eredetije Kr. e. 470-456 között épült. Mészkő, melynek felületét stukkóréteggel vonták be. Alapterülete 27,68 x 64,12 m. Oszlopsora 6 x 13 3. kép: Az olümpiai Zeusz-templom nyugati oromzata. Rekonstrukciós rajz. Eredetije Kr. e. 460 körül készült. Paroszi márvány. Az oromzat magassága 3,30 m, hosszúsága 26,40 m. Olümpia, Múzeum   Olümpia szent körzetének előterében Zeusz hatalmas temploma látható. Tőle északra a terület legrégebbi épülete, a Héra-templom áll. Ettől jobbra kincsesházak sorakoznak, melyekben az egyes városállamok fogadalmi ajándékait helyezték el. A két templom között állt Zeusz hamuoltára, melynél az áldozatokat mutatták be. A nyugatról fallal, keletről oszlopcsarnokkal (sztoa) határolt körzetet fogadalmi szobrok tömege töltötte meg. Fent jobbra látható a stadion széle, melyben a hagyomány szerint Kr. e. 776-tól kezdve összgörög kultikus sportversenyeket rendeztek. Olümpia ekkoriban emelkedett Delphoi mellett a legtekintélyesebb összgörög szentéllyé. A kultusz középpontjában álló Zeusz temploma viszonylag későn. Klasszikus dór peripterosz templom, melynek hosszanti oldalán a rövidebbik oldal oszlopainak kétszerese, plussz 1 oszlop volt elhelyezve (2x6+1=13). Ez az arány vált a dór templomok kánonjává. Celláját két oszlopsor osztja három hajóra, melyek közül a középső a két szélsőnél szélesebb, ezzel is kiemelve a cella végében levő kultuszszobor központi szerepét. Készítője Pheidiasz volt Kr. e. 430 körül. A templom többször megsérült, majd a középkor küszöbén egy földrengés döntötte le.   A keleti oromzat domborműve az olümpiai versenyek eredetmítoszát ábrázolja, középen Zeusz alakjával. A nyugati oromcsoport témája a kentaurok és lapithák elkeseredett harca, melynek középpontjában Apollón áll nyugodtan, de felemelt jobb kezével eldöntve a küzdelem kimenetelét a lapithák javára. A metopék domborművei - először a görög művészetben - egyetlen alak, Héraklész köré csoportosulnak, aki mellett többször megjelenik segítője, Athéna. A templom szobrászati díszeinek témái tehát szerves kapcsolatban állnak a templom helyével (Olümpia) és kultuszával (Zeusz). De ezen túlmenően egy jól átgondolt ikonográfiai programot jelentenek. A keleti oromcsoport a küzdelem előtti pillanatok feszültségét ábrázolja, a nyugati a küzdelem hevét, míg a metopék a megküzdött és megszenvedett győzelmet. A domborművek tehát a mitológia nyelvén a görögség történelmének közelmúltbeli eseményéről, a perzsákkal vívott harcáról és győzeleméről szólnak.