ARCHAIKUS KOR: TEMPLOMÉPÍTÉSZET

1. kép: Az olümpiai Héra templom. Kr. e. 600 k. Alapterülete: 18 x 50, oszlopsora 6 x 16

2. kép: Delphoi szentélykörzetének rekonstrukciós rajza. Kr. e. 6 - 4. sz.

3. kép: A delphoi Apollón templom. Kr. e. 530-520, melyet a 4. sz. második felében építetttek újjá. Alapterülete: 22 x 59 m, oszlopsora 6 x 15 

Az olümpiai Héra templom a dór építészet legkorábbi példái közé tartozik. Oszlopai eredetileg fából készültek, melyeket fokozatosan kővel cseréltek ki. Ez a magyarázata annak, hogy ezek alakja nem teljesen egyforma. Cellája két oszlopsorral három hajóra tagolódott.

A görögök templomaikat, szentélyeiket olyan természeti környezetbe helyezték, melyről a hely sejtelmes volta miatt valamely isten jelenlétét tételezték fel. Ez a törekvés különösen érzékletesen jelenik meg Delphoi esetében, melyet sziklás, vadregényes környezet vesz körül. Itt volt az ókori világ legfontosabb jóshelye, amelyhez nemcsak görögök fordultak tanácsért. A szentélykörzet alsó részén a görög poliszok kincsesházai és fogadalmi szobrai sorakonak. Középpontban az Apollón-templom áll, mely dór peripterosz templom ma már csak csekély maradványokkal. Fölötte a színház látható, amelyeket az istenség tiszteletére rendezett püthói játékokra és drámaversenyekre építettek.