ÉRETT KLASSZIKUS KOR:

PERIKLÉSZ KORA (KR.E. 455-430): ÉPÍTÉSZET:

ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PARTHENÓN IV

1. kép: Athéna és Poszeidón versengése. A Parthenón nyugati oromcsoportjának rekonstrukciója. Kr. e. 438-432. Magassága középen kb. 3,50 m, hossza 29 m  

2. kép: Keleti oromcsoport déli vége: a sarokban Dionüszosz, Démétér és Perszephoné ülő csoportja, feléjük Artemisz(?) közeledik. Pentelikoni márvány. London, British Museum

3. kép: Keleti oromcsoport északi vége: Hestia(?), Dióné és az ölébe hajló Aphrodité. Pentelikoni márvány. London, British Museum

A templom mindkét oromcsoportja – a korábbiakhoz képest új jelenségként - ugyanannak az istennek mítoszából veszi tárgyát. A nyugati oromzaton Athéna és Poszeidón versengése látható az Attika fölötti hatalomért. A kompozició két központi alakjának tartásával, a tümpanon adta keret áttörésével, az ágaskodó lovakkal visszatükrözi a versesengés feszültségét. A közöttük szerényen meghúzódó olajfa utal a küzdelem végkimenetelére. Az Athéna dárdája nyomán születő fa fontosabb adomány a városnak, mint a Poszeidón szigonyával fakasztott sós forrás.

A keleti, fő oromzaton Athéna születése látható a középpontban. A trónoló Zeusz mellett az éppen megszületett Athéna felnőttként áll, körülöttük pedig a többi olümposzi isten előbb állva, majd a sarkok felé haladva űlő vagy földre heveredő helyzetben tanúja az eseménynek. A sarkok védettségében két istencsoport maradt meg, de valamennyi fejek nélkül. Tartásukból az Olümposz derűs és családias hangulata sugárzik. Gazdag és mozgalmas redőzetű ruháikon átsejlik tökéletes női szépségük.

A Parthenón szobrászati díszei - az olümpiai Zeusz-templomhoz hasonlóan - egy jól átgondolt programot testesítenek meg. Az isteni és az emberi szféra egysége jelenik itt meg. Zeusz a világmindenség ura, Athéna pedig mint az ő lánya uralkodik Athén fölött. Az emberek világában Athéné a vezető szerep, amiért megküzdött (kentauromakhia), és amivel megteremtette a földi világ új rendjét és egységét (az ünnepi menet résztvevői).