KÉSŐ KLASSZIKUS KOR ÉS A KLASSZIKUS STÍLUS FELBOMLÁSA (KR.E. 430-330):
SZOBRÁSZAT V:
1. kép: Lüszipposz, Apoxüomenosz (Magát tisztogató atléta). Kr. e. 325 körüli bronz eredeti római kori másolata. Márvány. Mag. 2,05 m. Róma, Vatikáni Múzeum
2. kép: Szókratész portréja. Kr. e. 380 körüli bronz eredeti római kori másolata. Márvány. Mag. 47 cm. Róma, Vatikáni Múzeum
3. kép: Boxolófej. Kr. e. 330 körül. Bronz. Mag. 28 cm. Athén, Nemzeti Múzeum
Az olajos, homokos testét vakarókéssel tisztító atléta szobra tartalmilag és formailag egyaránt megújította a szobrászatot. Az eddigi győztesszobrokkal ellentétben nem a megdicsőült győztest, hanem a diadalig vezető út fáradságát ábrázolta. A támasztó láb nem hátra lép, hanem oldalra, így a testsúly a két lábon csaknem egyenlően oszlik meg. Az előrenyúló jobb és a test vonalát vízszintesen keresztező bal kéz a szobor körbejárását kívánja meg, felszámolva ezzel az egynézetűséget. A harmadik dimenzió, a mélység bevonásával a csoportkompozíció új útját nyitotta meg.
A portréművészet a 4. sz. folyamán bontakozott ki. Ennek hátterében az az általános szemléletbeni változás áll, hogy az érdeklődés a közösségről az egyén felé fordul, annak boldogulását kutatja, ami visszatükröződik mind a művészetekben, mind a filozófiában. A képzőművészet már nem a klasszikus kor polgáreszményét formálja meg, hanem az egyéniséget, az individuumot ábrázolja. Szókratész - a kortársak leírása szerint - Szilénoszhoz hasonló arcú, kopasz, széles orrú,vastag ajkú, zömök férfi volt. Portréja azonban ezen vonások realista ábrázolásán túl egyéniségének lényegét is megragadja az igazságot kutató ember fürkésző tekintetében.
Az életnagyságú fej egy győztes boxoló szobrához tartozott, melyet az olümpiai Zeusz szentélyének területén állítottak fel. Az előbbi potré szellemiségével szemben itt egy keményen küzdő sportoló nyers és egyéni vonásai, kevéssé gondozott külseje leplezetlenül jelenik meg, tekintetében azonban öntudat és büszkeség rejlik. Ennek az irányzatnak a betetőzését a brutálisan vérisztikus későhellenisztikus bronzszoborban ismerhetjük fel, melyet Apollóniosz készített Rómában.
|
|