KÉSŐ KLASSZIKUS KOR ÉS A KLASSZIKUS STÍLUS FELBOMLÁSA (KR.E. 430-330):

SZOBRÁSZAT IV:

HALIKARNASSZOSZ

1. kép: Halikarnasszoszi Mausszólleion rekonstrukciója. Kr. e. 4. sz. közepe. Törökország (Kis-Ázsia délnyugati részén)

2. kép: Szkopasz, Görögök és amazónok harca. Kr. e. 350 körül. Részlet a halikarnasszoszi Mausszólleion keleti dombormű-frízéről. Márvány. Mag. 89 cm. London, British Museum

Mausszóllosz káriai fejedelem emeltette eredetileg hérósz kultuszhelynek, majd halála után felesége Mausszóllosz síremlékévé tette (ebből származik a mauzóleum szó). Az eredetileg 45 m magas épület az ókor 7 világcsodájának egyike volt. A piramisszerű tetőzetet ión oszlopsor tartotta, mely magas négyzetes talapzaton állt. Az épület csúcsára négyes fogatot helyeztek. Négy oldalát mintegy 300 életnagyságú márvány ember- és állatalak díszítette, melyeket a kor leghíresebb szobrászai készítettek (Szkopasz, Leókharész, Brüaxisz, Timotheosz). Az építmény különlegessége a görög és a keleti hagyományok ötvözésében rejlik.

Az építményt a közeli Bodrum erődítményéhez teljesen széthordták. Legépebben a trójai háborúban Priamosz segítségére siető amazónoknak a görögökkel vívott harcát ábrázoló reliefek maradtak meg. Ezek ábrázolásmódja szinte teljes ellentéte a klasszikus hagyományoknak. Az alakok elhelyezése laza, áttekinthető, közöttük nagy szabad felületek maradnak, de mozgásuk tele van feszültséggel. Egyenes alak szinte nincs, a diagonálisan komponált alakok nem fonódnak össze egymással, nincsenek merész rövidülések, átvágások. Inkább tekintetük, mint tagjaik kötik össze őket. Jellemző a test részletes anatómiai kidolgozása. A heves mozdulatok és a lebegő ruházat fejezik ki leginkább a küzdelem szenvedélyességét.