ARCHAIKUS KOR: DÓR ÉPÍTÉSREND

1. kép: Dór építésrend: rajz.

2. kép: A sarokkonfliktus megoldásai: rajz

3. kép: Apollón temploma Korinthoszban. Kr. e. 540 k. Alapterülete: 21,5 x 54 m

A dór építésrend a Kr. e. 7. sz. első felében jelent meg a dórok lakta Peloponnészosz-félszigeten, majd hamarosan átvették a szárazföld és az ahhoz közeli szigetek görögjei is. Az oszlopok a háromlépcsős alépítményen (sztülobatész) állnak, melyből közvetlenül nőnek ki. Az oszloptörzs barázdált (kannelúrázott), középtájig enyhén, onnan erőteljesebben karcsúsodik. Az oszlopfőt kiduzzadó párnatag (echinus) és négyzetes fedőlap (abacus) zárja le. A gerendázat (architráv) fölött a barázdált téglalapokból (triglüphoszok) és metopékból álló díszítménysor helyezkedik el, utóbbiakat festéssel és domborművel díszítették. A homlokzatot a háromszögletű oromzat (tümpanon) zárja le, melyet hamarosan szoborcsoportokkal díszítettek. A díszítőelemeket - mint az oszlopfejezet, metópé.oromzat - kifestették.

Az oszlopok elhelyezésének elve az volt, hogy minden második triglüphosz alá kerül egy, tengelyük pedig egy vonalba esik. Ez azonban a sarkokon nem volt megoldható, mert az oszlopfejezet kinyúlt volna a gerenda vége alól. Az oszlopot tehát beljebb kellett helyezni. Ha az oszlopközökön nem akartak változtatni, akkor az utolsó metópét kellett megnyújtani. Ha viszont azt el akarták kerülni, akkor az oszlopközt kellett kisebbíteni. Ez utóbbit választották, de hogy ne legyen feltűnő az oszlopközök külömbsége, középtől a szélek felé haladva fokozatosan kisebbítették egymástól való távolságukat.

Ép állapotban az Apollón templom rövid oldalain 6-6, a hosszú oldalain 15-15 dór oszlop volt, közülük ma csak 7 áll. (A kb. egy évszázaddal korábban épített olümpiai Héra templom oszlopainak száma: 6 x 16.) Az oszlopokat egyetlen kőtömbből faragták ki.