3. a A Hōryūji kolostor főépülete (Kondō) (Glimpse, 1937)

3.b Az ötszintes pagoda (Glimpse, 1937)

3.c A Hōryūji kolostor sematikus alaprajza (Japanese Architecture and Garden, Hirotaro Ota, Kokusai Bunka Shinkokai, 1966, részlet)

3.d Az oltár szobrai (1923)

A buddhizmus a 6. század végétől került át Japánba koreai, kínai közvetítéssel. A 7. századtól, a buddhizmus japáni meghonosodásával a művészeti élet szinte minden területén jelentős, buddhista vonatkozású művek születtek. Shōtoku Taishi (574-622) herceg támogatásával a buddhizmus egyre jelentősebb szerepet kap mind a politikai, mind a kulturális életben. Egybeesik többek közt a buddhizmus meghonosodásával a kínai írás átvétele, és az államszervezet kialakítása is. A buddhizmus számos különböző iskolája művészeti témák, stílusok, új technikák sorát hozza a művészeti életbe.

Már az Asuka-korban (552-645) épültek Japánban buddhista kolostorok kontinentális példákat követve, ezek nagy részét csupán ásatásokból ismerjük. A korszak legnevesebb szobrásza Tori Busshi volt, kinek nevéhez számos máig fennmaradt buddhista szobor köthető.

A Hakuhō-korszakban megy végbe a kormányzat központi hatalmának megerősítése, a buddhizmus kiterjesztése a fővárossal, Heijōkyōval a középpontban. A korszak buddhista művészetét leghívebben a Hōryūji kolostor képviseli. A kolostor Nara közelében található, területét a „Déli nagykapu“ felől közelíthetjük meg. A központi épület felé vezető utat kisebb épületegységek szegélyezik, majd a reprezentatív „Középső kapun“ át juthatunk a fedett folyosóval szegélyezett, nyitott belső udvarba, ahol a két főépület, a négyzetes alaprajzú főcsarnok (kondō) és az ötemeletes pagoda kap helyet. A kondō a kultusz helye, a megemelt oltárrészen nagyméretű szobrok sora fogadja a hívőket. A pagodában relikviákat őriznek, ugyanakkor a földi és az égi szféra kapcsolatának diagramja is. Az épület közepén egy hatalmas fatörzs húzódik végig, az ún. „szívpillér“. A pagoda eredete az indiai sztúpákig nyúlik vissza, később pedig a kínai őrtornyok formája volt hatással szerkezetük kialakulására. A Hōryūji komplexum legrégebbi épülete a kondō 680 körül készülhetett, csaknem ezzel egykorúak a pagoda és a középső kapu. A fedett folyosónak, mely négyzetes alaprajzon öleli körbe az udvart, része továbbá még a „felolvasócsarnok“, a szútraraktár és a harangtorony is.

A kondō-ban található a Tori Busshi által készített, aranyozott bronz Shaka-hármas szoboregyüttes. Shōtoku Taishi halála után, 623-ban készült s Buddhát ábrázolja két bódhiszattva kísérőjével, kínai előképeket követve. A többi szobrászati alkotás 710 körül, az újjáépítés befejezése táján készülhetett. A legkorábbiak közülük az oltár sarkain felállított Shitennō szobrok, melyek a négy égtájőr istenség alakját ábrázolják. Az egy fadarabból faragott szobrok felületét pigmentekkel és aranyfüstlemezekkel színezték. A Hōryūjiban találhatók továbbá a korszakból fennmaradt legkvalitásosabb falfestészeti alkotások is.

Bincsik Mónika