SōTATSU (1600-1640) ÉS HONAMI KōETSU (1558-1637) MŰVÉSZETE

16.a Sōtatsu, Honami Kōetsu: Őzek, 17. sz. eleje (2000 years, 1958)

16.b Sōtatsu: Legyező mintás paraván,17. sz. eleje, Daigoji, Kyoto (részlet) (2000 years, 1958)

16.c Sōtatsu, Honami Kōetsu:Lótusztó, 17. sz. eleje (2000 years, 1958)

A japános stílusú festészeti témák, és kompozíciós elvek újjáélesztése a 17. század elején Sōtatsu nevéhez fűződik, aki egyszerű festőként kezdte pályafutását egy legyező boltban, majd nagyméretű, dekoratív fusuma (tolóajtókép) és paravánok kivitelezésébe fogott a kék-arany stílusban. Főművei a 17. század 30-as éveire esnek, azaz az Edo-kor elejére, de a Momoyama-kori festészet utolsó felvirágzását képviselik. Sōtatsu nevét először 1602-ben említik a források egy szútra restaurálásával kapcsolatban. Nem volt a Kanō-iskola tagja, s művészetének elismerése csak lassan következett el. Sōtatsu a neves kalligráfussal, sokoldalú művésszel, Honami Kōetsuval (1558-1637) dolgozott együtt. Kōetsu kardműves családból származott, több művészeti ágban is otthonosan mozgott, s elismert teamesternek számított. Kyoton kívül, Takagamineben alapított művészeti kolóniát. Sōtatsu és Kōetsu számos tekercsképet alkottak közösen, Heian és Kamakura-kori klasszikus szövegeket jelenítettek meg kalligrafikus stílusban, arannyal és ezüsttel megfestett figurális és növényi motívumok előtt. Az 1620-as évektől Sōtatsu új elemmel gazdagította művészeti repertoárját, az emberi alak megjelenítésével. 13. századi vízszintes tekercsképeket (emaki) tekintett modellnek. Legyezőüzlete, a Tawaraya, a klasszikus irodalmi alkotásokra utaló legyezőfestményekről vált híressé. A legyezőforma kitöltése kiegyensúlyozott kompozíciójú jelenetekkel gondos tervezést kívánt, melynek tanulságait, a ki nem töltött felületek és a motívumok váltakozásának ritmusát, a feszes szerkezetet azután tekercsképein is alkalmazta. Sōtatsu 1621-ben a sógun családjától kapott megbízást egyes építészeti elemek és fusuma panelek megfestésére, mely a legmagasabb művészeti elismerést jelentette. Később az előkelők és a gazdag városi réteg megbízására dolgozott. Egyik mesterműve, a Matsushima paravánpár, mely Japán híres látképét ábrázolja, fehér tarajos hullámok áztatta fehér homokos tengerpartot mutat göcsörtös testű fenyőkkel.

Honami Kōetsu a raku kerámiákkal is kísérletezett. Mivel a raku technológiája egyszerű és nem igényel nagyméretű égetőkemencéket, a művelt, a teaszertartás iránt elkötelezett „amatőr keramikusművészek“ is alkothattak raku teáscsészéket. A „Fuji hegy“ néven ismert darabja remekmű, a szájrésznél fehér, lejjebb pedig szürkés fekete máz borítja. Kézzel formázott, még a mintázókés nyomai is láthatók a testen.

Bincsik Mónika