1: Isztambul: Yedi Kule

2: Isztambul: Süleymaniye dzsámi

3:  Isztambul: A Süleymaniye külliye alaprajza

Yedi Kule

I. Thedosius 386-ban diadalívet építtetett a Via Triumphalis elején, 413-ban ezt kapcsolták bele a várost védő hármas  falrendszerbe, így alakítva ki a  három árkádos, négy torony által védett  "Arany kaput". Az eredetileg négyszögletű, később a törökök által nyolcszögletűvé átalakított  bizánci tornyok mellé három cilindrikus torony épült a város oszmán elfoglalása után, így alakult ki a Héttorony (1. kép). A börtön funkció mellett az együttest fegyvertárként, éremtárként, és archívumként is használták. Itt helyezték el I. Szelim perzsiai hadjáratának zsákmányát. 

Süleymaniye külliye (1550-57)

A külliye számára kijelölt terület a régi szeráj területének nagy részét  magába foglalta. A téglalap alakú tér közepén emelkedik a klasszikus elrendezésű dzsámi épület:  kupolás árkádsorral keretelt nyitott udvarból nyílik a csaknem négyzetalaprajzú zárt, belső tér. A központi kupolát keletről és nyugatról egy-egy félkupola támogatja. A dzsámi épülete mögött áll Szülejmán szultán és Hurrem szultána türbéje. A hatalmas alapítványhoz  négy medresze, mekteb, kórház, imaret, tabhane, fürdő és karavánszeráj tartozik. Az együttes háta mögött két utcányi kis üzlet húzódik, ez utóbbiak az alapítvány bevételét növelték. A vakuf 1900-ig 300 embert tartott el, akik valamilyen módon az együttest szolgálták, mint  a dzsámi személyzete, tanárok, orvosok, szakácsok, különböző szolgák (2-3. kép). Az együttes alkotója az oszmán építészet legendás alakja, Mimár Szinán volt. Szinán feltehetően görög eredetű családban született 1491 körül. 21 évesen került a janicsár testületbe. Részt vett  Belgrád (1521) és Rodosz (1522) elfoglalásában, majd évekig, mint hadmérnök teljesített szolgálatot a Balkánon. 1537-től udvari építész. Állítólagosan 365 építészeti alkotás köthető a nevéhez. A legjelentősebbek: Aleppó: Hüsrev külliye, Isztambul: Şehzade dzsámi, Mihrimán dzsámi (Üszküdarban), Süleymaniye külliye, Edirne: Selimiye dzsámi. Ő végezte el az első nagyobb javításokat az Aya Sofya dzsámin, és az ő nevéhez kötik II. Szelim szultán itt épített türbéjének megalkotását. 

Gerelyes Ibolya