1: Jakováli Haszán dzsámi. Pécs

2: Oszmán bej  dzsámi. Buda

3: A Tojgun bej dzsámi megmaradt részletei. Buda

OSZMÁN

ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON I

Az elsősorban a városokban megte-lepedő, illetve az elfoglalt várakban állomásozó törökség építészeti tevékeny-sége kettős arculatot mutatott. A hadi célú építészet a várak megerősítését, a fontosabb központok esetében - például Budán és Esztergomban -  komoly védműrendszer  kialakítását jelentette.

A polgári építészet a berendezkedő törökség mindennapi  igényeit volt hivatott szolgálni.  Török hódítás nyomán az elfoglalt magyar  települések képe fokozatos változáson ment keresztül. Nagyobb városainkban néhány éven belül megjelentek a török építészet jellegzetes alkotásai; a dzsámik, mecsetek, fürdők, türbék, illetve az oktatás céljait szolgáló mektebek és medreszék. A hódítók ritkán építettek alapjaitól új épületet. A meghódított magyar területen építészetükre sokkal inkább jellemző, hogy felhasználták a középkori magyar építészet alkotásait. A keresztény templomok átalakítása során eltávolították azok belső berendezését; az oltárképeket, szobrokat. A falfestményeket, freskókat  bemeszelték. Ahol lehetőség volt rá, a szentély déli falában mihráb-fülkét alakítottak ki. Egyes esetekben pedig, a templom teljes középkori architektúráját megőrizve, az épület mellé különálló minaretet építettek.

Oszmán-török eredetű épületeink legjelentősebb csoportját a pénteki istentisztelet megtartására is alkalmas dzsámik, illetve az ezeknél kisebb mecsetek alkotják (1-3. kép).  Két, alapvető típusukat különböztetjük meg. Az első, általánosan elterjedt csoportba a négyzet alaprajzú, kívül nyolcszögű, belül kör alakú dobon nyugvó kupolával fedett épületek tartoztak. A fő homlokzathoz legtöbb esetben három boltszakaszos, ugyancsak kupolákkal fedett előcsarnok csatlakozott. Az iszlám vallás előírásainak megfelelően a hívők Mekka felé fordulva imádkoznak, ennek megfelelően a Magyarországon épült dzsámikat DK-i irányba tájolták. Az épületek DK-i falának közepén helyezték el a mihráb-fülkét, vele szemben, az ÉNy-i oldalon nyílott az épület bejárata, mellette, az ÉNy-i  sarkon állott, a legtöbbször az épülettel egybeépített, a dzsámi belső teréből nyíló minaret. E típus egyik legszebb példája a pécsi Gázi Kaszim pasa dzsámi, illetve a Jakováli Haszán dzsámi (1.kép).

A dzsámik második csoportjába a téglalap alaprajzú, síkfödémmel, vagy sátortetővel fedett, egyszerűbb épületek tartoztak. A kutatás eddig két ilyen épületet tárt fel; a gyulai, illetve a szigetvári várban. 

Gerelyes Ibolya