Keresés

1: Gül Baba türbe. Buda

2: Rudas fürdő. Buda 

3: Király fürdő. Buda

 

 

OSZMÁN ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON II

 

 

Nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, alépítmény nélküli sírhelyek, ún. türbék szép számban épültek a hódolt magyar területen, mára azonban csak kettő maradt fenn közülük. A budai Gül Baba türbét (1. kép)  Mehmed pasa építtette, a Buda várának elfoglalását követő első pénteki imádság idején elhunyt  bektasi dervis, Gül Baba sírja fölé, 1543-48 között.  Építészetileg igen hasonló hozzá a 16. század végén épült pécsi Idrisz  Baba türbe. Elpusztult türbéink közül a legjelentősebb I. Szulejmán szultán sírhelye lehetett. A hagyomány szerint a Szigetvár melletti Turbékon temettékel 1566-ban, a szigeti vár ostroma idején elhunyt szultán belső szerveit. A nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, fehér márvány épület a hódoltság korában jelentős zarándokhely volt. A 17. század végi visszafoglaló háborúk során Gallo Tesch császári élelmezési biztos bontatta el, hogy köveit értékesíthesse.

 

 

A fennmaradt török építészeti emlékek közül a legtöbb figyelem mindig a fürdőket kísérte. Az idetartozó épületeket két nagy csoportba sorolhatjuk. Ilidzsének a természetes forrásokra épült hév- vagy termálfürdőket, hamamnak a gőzfürdőket nevezzük. A két típus közötti különbség a víz ellátás, illetve a fűtés megoldásának módjában rejlik, alaprajzilag azonban nincsen lényeges eltérés közöttük. Mindkét esetben a római fürdők szerkezeti beosztását követték; előcsarnok, előtér vagy átmeneti helyiség (tepidarium),  fürdőhelyiség (caldarium). A hódolt magyar területen ilidzséket és hamamokat egyaránt építettek. A berendezkedő hódítók a fürdők esetében is felhasználták a középkori előzményeket, elsősorban ott, ahol természetes hévíz források fakadtak. A budai Duna parton négy török fürdő maradt fenn, viszonylag épségben. A mai Császár (Veli bej), Rác (Kücsük ilidzse - Kis fürdő), illetve Rudas (Jesil direkli - Zöld oszlopos, 2. kép) fürdők helyén már a 15. században fürdőházak állottak. A Király (Kakas kapu)  fürdőnek viszont középkori előzménye nem ismert (3. kép). Vizét a mai Lukács fürdő kertjében fakadó forrásból, agyagcsövekből épített vezetéken vezették idáig. A vidéki városainkban fennmaradt épületek közül a legjelentősebbek az egri Valide szultána  gőzfürdő, illetve a pécsi  Memi pasa fürdő.

 

 

 

Gerelyes Ibolya