1: Szülejmán szultán fogadja János Zsigmondot. Ahmed Feridun: A szigetvári hadjárat örömteli titkainak krónikája.  1568-69

2: Szigetvár ostroma 1566. Ahmed Feridun krónikája. 1568-69

3: Nándorfehérvár elestének ábrázolása  Arifi Suleymanname c. könyvéből. 1558

OSZMÁN MINIATÚRAFESTÉSZET

IV

Szülejmán szultán 1566. évi szigetvári hadjáratának történetét Ahmed Feridun 1568-69-ben készült krónikája beszéli el. Az illusztrációkat Nakkaş Osmán készítette. Feridun művének egyik legtöbbet idézett képe az a jelenet, amikor Szülejmán szultán  Zimonynál fogadja  János Zsigmondot. A képen az agg szultán, János Zsigmond, illetve a kíséretében lévő magyar nemesek arcát egyedi módon, portré szerűen festette meg a művész (1. kép). Hasonlóan jól ismert a krónikából a Szigetvár váráról készített ábrázolás (2. kép), melyet, mint  az oszmán művészet topografikus városábrázolásainak  egyik legszebb példáját tartották számon. Az utóbbi évek kutatásai mutatták ki, hogy a kép Domenico Zenoi itáliai festő munkája alapján készült. A kötet még két Szigetvár ábrázolást tartalmaz, valamint a további jeleneteket;  Szigetvár eleste, Szelim értesítése, Szelim fogadja apja földi maradványit, II. Szelim trónra lépése, Verancsics Antal szultáni fogadása.

Dzselálzáde Musztafa 1575-ben készült munkája az 1521-1551 között időszakot öleli fel. A kötet kilenc miniatúrája közül csak kettő képvisel történeti értéket, a többi utólagos, gyenge munka. 1579-ben született  Seyyid Lokman Szülejmán szultán története című krónikája, amelyben Ahmed Feridunhoz hasonlóan  az 1566. év eseményeit beszélte el. Számos miniatúra témája azonos, kivitelezését tekintve pedig  egyes esetekben feltűnő hasonlóságot mutat az Ahmed  Feridun féle mű illusztrációival. Szeyyid Lokman Hünername című, 1584-ben , illetve 1588-ban befejezett munkája az oszmán uralkodók történetét négy kötetben örökítette meg. Az első kötet negyvenöt miniatúrája udvari művészek alkotása, a magyar tárgyú képek több művész nevéhez köthetőek. A megörökített legfontosabb események: a nikápolyi csata (1389), Hunyadi János elképzelt kivégzését bemutató fiktív jelenet (1442), Nándorfehérvár ostroma (1456). A Hünername második kötetét illusztráló művészek felhasználták az 1568-ra, illetve  1579-re elkészült krónikák illusztrációs anyagát. A kötet időben a mohácsi csata és Szigetvár ostroma között időszakot öleli fel.

A legkésőbbi mű, az 1599-1600-ban készült  Egri Fetihnamesi magyar szempontból két legfontosabb miniatúrája az 1596-os év eseményeire utal, nevezetesen az egri vár feladására, illetve a mezőkeresztesi csatára.