STíLUSOK A KLASSZIKUS OSZMÁN MŰVÉSZETBEN I

Az elmúlt évtizedek kutatásai hat jellegzetes, 16. századi oszmán-török stílusirányzatot különböztetnek meg.

• • Az ún. Kütahyai Ábrahám stílus elnevezését egy kék-fehér mázas, kiöntőcsöves kerámia korsóról kapta, melyen az 1510-es évszám, és a fenti nevet tartalmazó örmény nyelvű felirat olvasható.  E stílusirányzat díszítő motívumkincsének legfontosabb elemei a kacskaringós-indás ágon ülő, stilizált lótuszbimbók és virágok, valamint a hosszúkás alakú, sokszor elhegyesedő végű levelek. E mintához gyakran  csatlakoznak a kínai művészetből átvett felhő motívumok. Ez a díszítőrendszer, amely gyökereit tekintve a 15. században, Heratban működő festőiskola hagyományaira vezethető vissza, elsősorban a kézirat illusztrációkon, illetve a kerámia tárgyakon jelent meg  az 1470-es évektől, a 16. század 20-as éveiig tartó időszakban.  Stilizált változatát  később készült ötvöstárgyakról is ismerjük (1. kép).
  •  
  • Az  1520-as évektől egy újabb irányzat jelentkezett, amelyet régebben az Aranyszarv öböl partján talált, ilyen módon díszített kerámia töredékek után Aranyszarv-stílusnak, újabban Tuğrakeş spirális stílusnak neveznek. Az elnevezést indokolja,  hogy a Szulejmán szultán uralkodásának első éveiből származó díszes tugrákat, a törökül tuğrakeşnek nevezett művészek ilyen módon dekorálták. Az uralkodónak, illetve apjának nevét, valamint az "örökké győzedelmes" mondatot tartalmazó tuğra (szultáni kézjegy) betűinek hátterét finoman megrajzolt, spirálisan futó, apró leveles- virágos indákkal díszítették (2. kép). 
  •  
  • Az iszlám művészet legősibb rétegéből származik az arabeszkes, török szóhasználatban rumi-nak nevezett; kettéágazó, stilizált levelekből és indákból álló, végtelenül folytatható, absztrakt motívumrendszer, amely eredetét tekintve hellenisztikus hagyományokra épül. Az iszlám művészetében először a 9. században, Szamarra városában bukkant fel. Az oszmán művészetben évszázadokkal később, ám gyakorlatilag változatlan formában jelent meg a művészeteknek gyakorlatilag szinte minden ágában; kéziratlapokon, kerámián, ötvöstárgyakon (3. kép).
   

Gerelyes Ibolya