|
|
 |
|
1: Türkiz-lapocskákkal díszített pallos hüvelye és markolata
2: Türkizekkel és inkrusztált nefrit-lapokkal díszített pallos
|
3: Türkizekkel, rubinokkal és smaragdokkal rakott dísztőr
|
OSZMÁN ÖTVÖSSÉG III
Díszfegyverek
A nemesfémből készült tárgyak közül a fegyverzet volt az, amely leginkább eljutott az európai udvarokba. Sőt, ez volt az a tárgy típus, amelyet a hódoltság idején Magyarországon a leginkább másoltak és utánoztak. A fegyverzet magas szintű előállítása talán minden másnál inkább megkövetelte a különböző mesterségek képviselőinek együttműködését. Ahogyan maga a hadsereg is funkcionálisan különböző, különféle fegyverekkel ellátott csapattestekre oszlott, úgy a fegyvergyártásra szakosodott udvari műhelyek tevékenysége is nagyon erősen specializálódott. Mivel a díszfegyverek szerepe a reprezentáció, és elsősorban szimbolikus jelentőséggel bírnak, így előállításuk folyamata és végső megjelenésük is az egyéb dísztárgyakkal rokonítja őket.
A textil-alapú hadieszközök, mint például az íj- és nyíltegezek, a ló felszereléshez tartozó nyergek, nyereg- és lótakarók alapanyaguk alapján az ún. nehéz-hímzések csoportjába tartoznak. Hímzőik, az arany hímző mesterek férfiak voltak.
A díszkardok, szablyák, tőrök, buzogányok ugyanazokkal a jellegzetes ötvös technikákkal készültek, mint az összes többi ötvöstárgy. A türkiz-lapocskákból mozaikszerűen összeállított díszítés (1.kép), vagy a rubinokkal és aranyszálakkal inkrusztált nefrit- és jade-lapok alkalmazása a díszfegyvereken is megjelent (2-3.kép).
A szerájbeli fizetési jegyzékek külön említik a kardok, tőrök, díszhüvelyek, pajzsok, buzogányok, íj- és nyílvesszők készítőit. Megint más csoportban dolgoztak a puska- és ágyúművesek. A kardművesek maguk is két csapatot alkottak, mivel a damaszkolt pengék készítői elkülönülten tevékenykedtek.
Gerelyes Ibolya
|