Keresés

 

1: Székesfehérvár ábrázolása

Matrakçi Nasuh Suleymanname c. művéből.

1545 körül

 

 

2-3: Az 1526. évi mohácsi csata ábrázolása  Arifi Suleymanname c. könyvéből. 1558

OSZMÁN

MINIATÚRAFESTÉSZET III

Magyar történeti vonatkozású miniatúrák/1 
 

Az oszmán szultánok magyarországi hadjára-tainak történetét megörökítő krónikák, pon-tosabban azon krónikák, melyekben a magyarországi események is szerepelnek az 1558-1600 közötti időszakban keletkeztek. Kétszáz év történetének eseményeit ölelik fel az 1396-os nikápolyi csatától, az 1596-ban vívott mezőkeresztesi csatáig. Egyes események, mint például a mohácsi csata, vagy a gyermek János Zsigmond Szülejmán előtt 1541-ben, több krónikában is szerepelnek. Jelen tudásunk szerint kilenc olyan művet tartunk számon, amelyben magyar vonatkozású képanyag található. Az első ismert munka az 1545 körül készült Suleymanname, melyet  Matrakçi Nasuh  nevéhez köt a kutatás. A két részből álló munka  első fele Szülejmán szultán 1543 évi, magyarországi hadjáratának eseményeit beszéli el. Az út menetét feltüntető meglehetősen sematikus, semmitmondó rajzok között feltűnik néhány, biztos helyismeretre valló kép is; így  Buda és Pest, Esztergom, Tata és Székesfehérvár ábrázolása (1. kép).

 

 

Az 1558-as évhez két nagyobb mű megszületése is köthető. Mindkét krónikát Fethullah Arif Çelebi, Szülejmán szultán hivatalos sahnamecije (krónikása) írta. A Suleymanname  c. mű az Oszmán-dinasztia történetének részeként Szülejmán szultán életét beszéli el. A magyar vonatkozású események: Szabács ostroma (1521),  Nándorfehérvár eleste (1521), mohácsi csata (1526), Buda ostroma (1526), Szülejmán Buda alatt (1529), Szülejmán átadja a koránát Szapolyai Jánosnak (1529), A csecsemő János Zsigmond Szülejmán előtt (1541), Temesvár ostroma (1552). Az  1526. évi  mohácsi csatát ábrázoló kétoldalas kompozíció (2-3. kép) művésze nyilvánvalóan rendelkezett bizonyos ismeretekkel a csata lefolyását és a helyszínt illetően. A szerájbeli fizetési jegyzék szerint 1558-ban három magyar származású mester dolgozott a Nakkaşhaneban, sőt, őket megelőzően, már 1518-ban feltűnik egy Hüsein Üngürüs nevű festő, aki 1526-ban még mindig a szerájban élt. Ugyancsak Arífi munkája volt a "Futuhat-i Cemile" c. krónika, amely az 1551-1552. évi erdélyi hadjárat eseményeit beszélte el. 

 

Gerelyes Ibolya