Keresés

 

1: Pólójáték. Divan-i Nevai. 1530-1540

2: Isztambul. Matrakçi Nasuh: Beyan-i Menazil. 1537-38

 

 

3: Genova. Matrakçi Nasuh: Suleymanname

 

 

OSZMÁN MINIATÚRAFESTÉSZET I

 

 

 

A miniatúrafestészet kizárólag udvari műhelyekben, uralkodói megrendelésre alkotó művészeti ág volt, amely magas művészi szinten, egyedi művészeti alkotásokat hozott létre.

 

Az oszmán miniatúrafestészet kezdetei II. Mehmed  korához, és az edirnei udvartartáshoz kapcsolhatóak. A két legkorábbi, fennmaradt illusztrált kézirat 1455-ben, illetve 1460-1480 között készült. E két darab egyszerre mutatja a helyi, illetve a sirázi műhely jellegzetességeit. Az Isztambulba áttelepülő műhely II.  Bajezid szultán patrónusi tevékenységének köszönhetően szép számú kötetet állított elő. Ebben az időszakban a műhely tevékenységében az európai hatások is egyértelműen kimutathatóak. Jelentős változást az 1514-es év hozott, amikor heráti és tebrízi mesterek kerültek be nagyobb számban a Nakkaşhane-be. Az oszmán udvarban az illusztrált kéziratok legnagyobb része irodalmi munka volt. Korabeli török, valamint klasszikus költők munkáit egyaránt másolták és illusztrálták (1.kép).

 

 

A klasszikus oszmán miniatúra festészet legszebb alkotásai a történeti események illusztrációi voltak. Az oszmán uralkodók már II. Mehmed korától udvari költőt, ún. sahnamecit alkalmaztak, hogy a szultán életének legfontosabb eseményeit, a nagy, győzedelmes hadjáratok történetét versben megörökítsék. A legkorábbi ismert munka ebben a sorozatban egy 1500 körül készült kötet, Melik Ümmü Sahnaméje, amelyben az író II. Bajezid uralkodásának eseményeit foglalta össze. I. Szelim életrajzát Selimname című könyvében Sükri Bitlisi írta meg. A kötetet 1525-ben ajándékozta Szülejmán szultánnak.

 

 

Szulejmán korának egyik jeles krónikása a műveit maga író,  és állítólag maga is illusztráló Matrakçi Nasuh  volt, aki új szemléletmódot, az ún. topografikus látásmódot vezette be az oszmán festészetbe (2. kép). 1545 körül készült  Suleymanname című munkájának első felében Barbarossa Hayreddin 1543. évi földközi-tengeri hadjáratát mutatta be, olyan városok illusztrálásával mint Toulon, Marseille, vagy Genova (3. kép).

 

 

Gerelyes Ibolya