A MUGHAL-KORSZAK ÉPÍTÉSZETE: PALOTÁK

A Mughal palota valójában különálló épületek együttese: az erődökön belül rendszerint egyszintes, kertekkel körülvett épületekből és nyitott pavilonokból állt. A magánlakosztályokon kívül trónterem, magán- és nyilvános kihallgatási csarnok (díván-í-khász, illetve díván-í-ám), kiszolgáló épületek és mecset tartoztak hozzá, tehát nemcsak az uralkodó és háreme életteréül, hanem a kormányzati funkciók elhelyezésére is szolgált.

A laza, levegős szerkezetű épületegyüttes szinte kisebb város benyomását keltheti. Ilyen „város” - azaz tulajdonképpen palota - az Akbar (1556-1605) által alapított Fatéhpur Szikrí (Fatehpur Sikri), a „Győzelem Városa”, mely nevét a Gudzsarát és a Dekkán felett aratott Mughal katonai győzelem emlékére kapta. 1571-85 között a Mughal-birodalom fővárosa volt, majd a vízellátás elégtelensége miatt elhagyták. Építészete az iszlám és a hindu építészeti hagyomány ötvöződését mutatja. Vörös homokkőből épült; egyetlen fehér márvány épülete Szalím Csistí sejk áttört kőcsipkékkel (dzsálí) és S-alakban hajló tartógyámokkal díszített, remekművű síremléke.

A Pánycs Mahal („ötemeletes palota”) a perzsa építészetből ismert szélpalota, mely a háremhölgyek reggeli és alkonyati hűsölésére szolgált. Az oszlopok között egykor csipkés kőrácsok rejtették a hölgyeket, ám ezeket az épület múlt század eleji renoválásakor eltávolították. A Magánkihallgatási Csarnokban (díván-í-khász) Akbar jogi, politikai és vallási tárgyú vitákat tartott. A helyiség közepén álló díszes oszlop, melyből négy irányban hidak ágaznak el, a császár trónusául szolgált. Szintén Akbar császár építtette az ágrái Vörös Erődöt, s benne a Dzsahángirí Mahalt. Az ágrái palota színes kőberakással (pietra dura), faragott geometrikus és növényi motívumokkal, kalligráfiával és áttört kőcsipkével gazdagon díszített, fehér márvány épületei és pavilonjai azonban már Sáh Dzsahán nevéhez fűződnek.

Sáh Dzsahán alapította Delhi hetedik városát, Sáhdzsahánábádot is, s benne a katonai és kormányzati központot és uralkodói rezidenciát egyesítő Vörös Erődöt (Lál Qilá). A Vörös Erőd nevezetes épületei a vörös márvány Nyilvános Kihallgatási Csarnok (díván-í-ám) a fehér márvány trónussal, a pazar díszítésű Magánkihallgatási Csarnok (díván-í-khász), az egykori hárem (Rang Mahal) a lótuszos szökőkúttal, az uralkodói rezidenciául szolgáló Khász Mahal, s a Mughal-építészet egyik ékkövének tartott, Aurangzeb által építtetett Gyöngy-mecset vagy Móti Maszdzsid (1662).

Renner Zsuzsanna