1:  E. Porada: Alt-Iran (Baden-Baden, 1960) nyomán

2: Abbász Alízáda nyomán

3: Szántó Iván (1999)

A MŰVÉSZET KEZDETEI FÁRSZ TARTOMÁNYBAN

Némi lekicsinyléssel Elámot gyakran tekintik az ókori Mezopotámia függelékének, amely kulturálisan önállótlan volt. Ez már csak azért sem igaz, mert Szúsziána hatásköre rendszerint a sokszínű Zagrosz-hegységre is kiterjedt, sőt Elám mélyen benyomult Fársz (Perszisz) tartományba is. Szinte bizonyos, hogy ez a régió erősen formálta Elámot: a korabeli írásos forrásoktól távoli, ezért sokáig ismeretlen vidék fejlett réz- és bronzkori kultúrája csupán napjaink kutatásai nyomán kezd ismét alakot ölteni. Ansan (Tall-i Maliján, nyugat-Fársz) ma már Szúszával legalábbis egyenrangú központként szerepel a Kr. e. 4. évezred régészeti térképén; kiderült továbbá, hogy a proto-elámi kor (Kb. Kr. e. 3300-2000) maga is jelentős részben fárszi előzményekből sarjadt. Ezek közül legfontosabb a Kr. e. 4100-3700 közé keltezett ún. Bakun-kultúra (1. kép). Tappe-Bakun mindössze néhány kilométerre fekszik Perszepolisztól, a majdani Perzsa Birodalom (Kr. e. 550-331) nagyszerű székhelyétől. Itt a civilizációvá válás beszédes nyomai kerültek napvilágra. Mindenek előtt pecsétnyomatok (2. kép): a település egy meghatározott körzetében, azon belül is mindig hasonló helyiségekben – vélhetően áruraktárakban – bukkantak rájuk, amiből azt a következtetést vonták le, hogy ez lehetett a kereskedőnegyed, míg délebbre a kézművesek lakhattak. A nyomatok előlapján a tulajdonos emblémái (keresztek, cikkcakkos vonalak) láthatók, a hátlapon pedig annak a felületnek (ajtódeszkának, fonott zsinórnak) az impressziója, amelyhez nyomva lepecsételték a termékeket, vagy a tárolásukra használt zsákokat és helyiségeket. Kitűnik, hogy voltak városszerte érdekeltségekkel rendelkező kereskedők, és csak néhány pecséttel képviseltetett szegényebbek is. Bakun feltárásai tehát a Kr. e. 4. évezred fordulóján már rétegzett társadalomról adnak hírt, amelynek összképéhez a környékbeli nomádokkal való együttélés is hozzátartozott. Úgy látszik, Fársz kultúrája az elámi befolyástól meg-megérintve évezredeken át virágzott. Ezt tanúsítják többek között a tartomány különböző pontjain található, erősen erodált sziklareliefek (Kúrángún, Gardana Gilúmusk, Naqs-i Rusztam; Kr. e. 20-7. század, 3. kép).

                                                                                                                                    Szántó Iván