1: Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala (Teherán); 2: Sárközy Miklós; 3: Iráni Nemzeti Múzeum (Teherán)

A PERSZEPOLISZI PALOTÁK

ÉS DOMBORMŰVEIK

Az apadána óperzsa szó, jelentése palota. Eredetileg valószínűleg csak a különlegesen fontos palotákat nevezték így, ma általánosító értelemben használatos minden óperzsa kori oszlopcsarnokra, amelyhez három vagy négy oldalról saroktornyok és – ugyancsak oszlopos – tornácok csatlakoznak. Jelenlegi ismereteink szerint ez az épülettípus az iráni világban született, nem átvétel. Perszepolisz talán legszebb épületét, az akhaimenida királyok tróntermének épült csarnokot sokszor „az” Apadánának nevezik, jóllehet formailag csupán egyike a teraszon és tágabb környékén található hasonló csarnokoknak (1. kép). Megjegyzendő, hogy egyik palota sem szolgálhatott tartós rezidenciaként, ahhoz túlságosan rituális, ünnepi jellegűek, miközben meglehetősen kényelmetlenek lehettek.

A Dareiosz által megkezdett apadána néhány oszlopa máig eredeti magasságban fennáll; az északi és a keleti lépcsősoron az óperzsa relieffaragás mesterművei sorakoznak. Mindkét lépcsőn három sor dombormű látható. Az egyik oldalon gyalogosan, lovon vagy harci kocsin ábrázolt harcosok és hivatalnokok sorfala áll, túloldalt 23 jelenet örökíti meg a nagykirály előtt hódoló népek menetét. Görög történetírók és az épületben talált négy feliratos tábla alapján Perszepolisz a birodalom egységét szimbolizáló ünnepségek helyszíne lehetett. Ez több volt a meghódított népek, illetve azok termékeinek felvonultatásánál: mint építészeti alkotás, a város nagyszabású kísérlet volt a birodalom minden sarkából érkező mesteremberek munkájának, és az általuk hozott alapanyagoknak egységbe foglalására.

A reliefek ebben a szellemben készültek. Végig ugyanabban a ritmusban, egyenlő távolságot tartva haladnak a figurák, de közelebbről megfigyelve láthatóvá válik az egyes csoportok sajátosságainak szinte néprajzi hitelességű bemutatása. Perzsák, médek, pártusok, szogdok, egyiptomiak, khorezmiek, örmények, szkíták, kilikiaiak, föníciaiak, kappadókiaiak, lüdek, indiaiak, babilóniak, és további ókori népek kelnek életre a néző szeme előtt (2. kép). A százoszlopos csarnok bejárati falrészeibe perzsa és méd testőrök alakját, valamint a trónoló király udvaroncoktól körülvett ábrázolását vésték (3. kép), hátul (északon) mitológiai küzdelem látható.

                                                                                                                                    Szántó Iván