|
|
 |
|
1: Szántó Iván (2004)
|
2: Nemzeti Kulturális Örökség Intézete (Teherán)
|
3: A. Dánisvarí rajza nyomán
|
KÖZÉPKORI IRÁNI MAUZÓLEUMOK
Változatos téralakításával együtt az ejvános rendszer mégiscsak kötött forma a muszlim Irán építészetében. Sőt, ugyanez az elrendezés mecseteken kívül olyan különböző funkcióknak is megfelelt, mint a palota, a madrasza, a kórház, vagy a karavánszeráj. Van azonban egy épülettípus, a mauzóleum, amely más alapokon nyugodott, mint az előbbiek. A mauzóleum általában kis alapterületű, vertikális térhatású, kupolás épület. Eredete bizonytalan: ókori halotti építményektől és emlékművektől nomád sátrakig terjed az elméletek látóköre. A bizonytalanság érthető, hiszen a mecsettel ellentétben a mauzóleum nem következik automatikusan a muszlim vallás gyakorlatából, hanem ellenkezőleg, számos ponton sérti annak puritán halottkultuszát. Mégis, Egyiptomtól Szírián és Irakon át Indiáig mindenütt megjelent, és talán semmilyen más kultúrához nem nőtt olyan szorosan, mint az iszlámhoz – elég csupán az ágrai Tádzs Máhálra utalni. Egyik archaikus iráni típusa az égnek törő, sudár sírtorony (1. kép). Nyilvánvalóan az építtető üdvözülés-vágyát jeleníti meg, a misztikus utat, amely evilágból nem a föld, hanem az ég felé visz. Ezen az úton emelkedett a paradicsomba Mohamed próféta is: útjára az első iszlám kupola, a jeruzsálemi Sziklaszentély emlékeztet.
A legkorábbi iráni tornyok között találjuk a legmagasabbakat (Gunbad-i Qábúsz, 1006, magassága 50 m, további 10 m pincerésszel), és ugyancsak ezek között van a muszlim Irán egyetlen épülettípusa, amelyen még középperzsa epigráfia olvasható (Míl-i Rádkán, 1016-7, Burdzs-i Raszgat, 11. század, 2. kép). Ebből talán valamilyen zoroasztriánus eredet-magyarázat lenne kiolvasható, ha nem volnának a térségben eltérő mauzóleumtípusok, illetve, ha nem jelentkezne a mauzóleumépítkezés a korabeli iszlám világ más szegleteiben is. Bizonyos vonások a nomád sátor szimbolikájához kötődnek. Ilyen például a hegyes, kúpsüveg alakú kupola, amely alá alacsonyabb, belső kupola került. És erre utalhat sok mauzóleum kétszintes felépítése is (3. kép): az alsó kriptaszint és a díszes emeleti terem talán török sátras temetkezési szokásokkal magyarázható.
Szántó Iván
|