 |

|
 |
 |
 |
1-3: Kerámiaművészeti Múzeum (Teherán)

|
SZÁMÁNIDA KERÁMIA
A muszlim Perzsia fazekassága rövid idő alatt rendkívüli eredményekre jutott, és színvonala jóval felülmúlta a szászánida keramikáét. Éppen ezért a műfaj csakis az abbászida kerámia egykorú fejlődésének figyelembevételével értelmezhető, amelynek új eljárásaira az iráni mesterek mindig gyorsan és eredeti módon reagáltak, sosem másolták szolgai módon a mintákat. Például az abbászida ólommázas kerámiára válaszul a khurászáni és transzoxániai termékeken a máz alá fehér vagy színezett agyagkeveréket vittek, így olyan polikróm festésmódra tettek szert, amelyben kiküszöbölték az egyes színek máz alatti összefolyását (kb. 900-tól). Ezáltal a háttér és a díszítés – amely a tulajdonosnak bölcs tanáccsal szolgáló, vagy számára jólétet kívánó felirat, illetve növényi vagy alakos kompozíció is lehet – élesen, határozott kontúrokkal különül el egymástól. Formailag a figurális témák állnak a legközelebb a szászánida korhoz, és a kalligrafikus díszűek a legtávolabb attól, jóllehet a legismertebb műhelyközpontokban, Nejsábúrban, Gurgánban és Szamarkandban mindkettőt gyártották.
Tipikus szászánida eredetű példa a trónoló alakot és hódolóit ábrázoló edény (1. kép). Mindhárom alak angyalféle lény, mivel szárnyakkal rendelkeznek; a középsőnek a ruházat alatt megjelenített keblei női mivoltát is hangsúlyozzák. Az öblös tál külső falán egyenlő közönként levélszerű barázdák futnak, amelyek világosan mutatják, hogy a tárgy fémedények felületi struktúráját imitálja. Hasonló, „népies” edényeket Gurgánban, sőt a dél-iráni Szúszában és Szíráfban is találtak, bár bizonyosan Nejsábúrban állították őket elő. A fehér bevonat és a csillogó máz akkor is dekoratív, ha csak kevés dísz kerül rá, hiszen a porcelán tisztaságát idézi. Nejsábúri és szamarkandi fazekasok jöttek rá, hogy a tejfehér alapon a fekete vagy sötétbarna feliratok különösen előnyösen mutatnak. Egyik példánkon a felirat csak az edényfal két rövid szakaszát fedi. A csésze öble felé tartó betűszárak szinte geometrikus, stilizált ornamentikává válnak, amit a ciprusfa kapcsolódó képe is fokoz (2. kép). Egy rokon tárgytípuson a kancsó ábrázolása alatti kúfi felirat már nem is alkot szöveget, hanem a lám-alif betűkapcsolat absztrakciójává vált (3. kép).
Szántó Iván
|
|
 |