Keresés

1-2: André Godard nyomán

 

 

SZELEUKIDA ÉPÍTÉSZET IRÁNBAN

 

 

Miután 331-ben összeomlott az Akhaimenida Birodalom, a megörökölt területen konszolidálódó Szeleukidák Irántól nyugatra helyezték a súlypontjukat. Két fővárosi régió alakult ki, az egyik észak-Szíriában (Antiokheia, Beroia, Apamea), a másik Irak területén (Seleukeia). Nehezen határozható meg pontosan, hogy a régi iráni központokat miként formálta át a makedón hódítás, és milyen újdonságokkal járult hozzájuk; részben az emlékek bizonytalan keltezése, részben azok elszórtsága miatt. Egyesek szerint a görög jelenlétnek nem volt mély társadalmi hatása, vagy éppen elutasító, identitáserősítő magatartást váltott ki. Ennek ellentmondanak azok az új alapítású hellén polisok, amelyek maradványai ősi városok közelében fekszenek, és nyilvánvalóan a régebbi településekkel való együttélés hatott serkentőleg a fejlődésükre. Ilyen körzet például a görög Laodikeia (Nihávand) és a méd Ekbatana (Hamadán), vagy az ősi Rej (Teherán) melletti Európos. Különösen fontos lenne minél többet tudni az akhaimenida központok szeleukida kori sorsáról, hiszen ismert ugyan, hogy Perszepolisz Nagy Sándor hódításakor a lángok martaléka lett, azonban a Kr. e. 3. századból már görög nyelvű Athéné-, Zeus-, Artemis-, stb.-, oltárok létesültek itt.

 

A teraszos építészet hagyománya kétségkívül továbbélt, ha átalakulva is. Az általában arsakida korinak tartott Maszdzsid-i Szulajmán (1. kép) e teraszok egyike; leletanyagának egy része bizonyosan a pártus kor előtt keletkezett; sőt a szakrális együttes valószínűleg már az Akhaimenidák előtt fennállt. Szentsége a valaha itt lobogó természetes lángoszlopnak köszönhető, amely egy felszín-közeli földgázrétegből származott. Kőtörmelékkel erősített vályogfalak alkották, ennek megfelelően kevés maradt meg belőle. A feltárások szerint a teraszon a hellénisztikus Mezopotámiában is elterjedt szentély emelkedhetett, azaz négyszögű cella, egyik hosszoldaláról nyíló bejárattal. Mint Perszepoliszban, itt is támfalakkal megerősített plató képezi a teraszt, amely lépcsőkön érhető el. Az egykori Elám területén épült a legtöbb hasonló szentély: Sámi és Bard-i Nisánda (2. kép) teraszai ugyancsak használatban lehettek a Szeleukidák alatt. Örményországban Armavir és Artaxata is e körbe tartoznak.

 

 Szántó Iván