1-3: Nemzeti Múzeum (Teherán)

KORAI IRÁNI KERÁMIAMŰVESSÉG

Az iráni fazekasság legrégibb ismert emlékei a Kr. e. 8. évezredből valók. Országszerte találtak ilyen ősi kerámiatárgyakat, pl. Tappe Gandzs Darrénál (Kirmánsáh-tartomány), illetve a kamarbandi, gávmísáni barlangokban (Mázandarán). Porózus, alacsony hőmérsékleten kiégetett edények ezek egy olyan korból, amikor az iráni kézművesség talán legelterjedtebb műfaja még új felfedezésnek számított. A Kr. e. 6-5. évezredben egy viszonylag szűk földrajzi térségben erősebb, ellenállóbb anyagot kísérleteztek ki: a közép-iráni Szialk, Csisma Alí és Záqa fazekasai a vízzel elegyített agyaghoz szalmát és más növénydarabokat kevertek, így az addiginál tartósabb, keményebb edényeket tudtak előállítani. Túlnyomórészt praktikus edények készültek, de a szürke vagy zöldes felületen megjelentek az első festett minták, általában vörös okker hullámvonalak, geometrikus formák. Tappe Záqa Kr. e. 6000 körüli rétegében miniatűr, körteformára stilizált nő agyagfiguráját is megtalálták (1. kép). 

Előrelépést jelentett az égetőkemence, majd a fazekaskorong feltalálása, amelyek egyenletesebbé és megbízhatóbbá tették a termelést, megteremtve a piacra dolgozó kerámiaipart. A technikai fejlődésnek köszönhetően a díszítésre is nagyobb gondot fordíthattak, így akár azonos régión belül is jellegzetes stílusok különültek el, miközben a 2. évezred alatt már egész Iránban gyártottak kerámiát. A leghíresebb és legősibb központok, Szialk, Haszanlú, Khurvín, stb. fejlődése évezredeken át figyelemmel kísérhető. Haszanlú (Urúmija körzetében) legjelentősebb korszaka az ún. 4. periódus, amelyet a 10-9. századra kelteztek. Tömegével találtak itt kelyheket, állat alakú tárgyakat, csőrös edényeket, rajtuk művészi festésű dekorációval, amelyet vésés, karcolás egészíthet ki. Szialk (2. kép) és a khurvíni síregyüttes korabeli tárgyai hasonló felfogásúak . Egy részük mindennapi használatra készült, mások nyilvánvalóan vallási kultuszokban kaptak szerepet.   Ritkán a proto-iráni agyagművesség eljutott a monumentális szobrászatig: a délkelet-iráni Sáhdádban (Kirmán vidéke) több mellszobrot találtak, amelyek festett szakállú férfit ábrázolnak, mélyen megfaragott, ovális üregű szemmel, mellkasa előtt eredetileg összekulcsolt kézzel (3. kép).

                                                                                                                                    Szántó Iván