KÍNAI NEOLITIKUS KULTÚRÁK JÁDE TÁRGYAI
A neolitikum embere különös gondot fordított halottai eltemetésére, a holttest elhelyezésére és a halottak emlékének ápolására. Az i e. 5. évezredre kialakult, hogy a nyugat vagy kelet felé tájolt holttestet rituális tárgyakkal és a temetés során megölt emberekkel együtt temették el. Számos jádetárgyat is találtak a korai sírok anyagában, melyek közül a Liangzhu-kultúra, Kínában, az i. e. 3300 k.—2250 között virágzó neolitikus kultúra leletei érdemelnek különös figyelmet. Lelőhelyeit Jiangsu, Zhejiang és a mai Sangháj környékén tárták fel. Jáde tárgyai rendkívül magas színvonalú megmunkálásról tanúskodnak, közöttük nagy számban fordulnak elő szertartási tőrök, fegyverek (pl. alabárd vagy ge-tőrbalta, dárda) és eszközök, állat- és emberalakos függők, hajdíszek, bi-korongok, cong-gyűrűhasábok.
A jáde (kínaiul: yu) gyémánt keménységű kő, két ásvány a jádeitek és a nefritek összefoglaló neve. A nefritet Kína számos pontján bányászták és használták a neolitikum óta. A jadeit viszont csak a 18. század óta ismert: Burmából importálták Kínába. A jáde legtisztább formájában fehérszínű, de szennyezettségének mértékétől függően színes változatokban – szürke, zöld, barna -- is előfordul. A kínai kultúrában értéke és rangja az aranyéval egyező. Anyagatartósságába, elpusztíthatatlanságába vetett hit a jádetárgyakat már az i. e. 4. évezred közepén szertartási tárggyá emelte: ezek védelmezték a sírba helyezett halottakat.
A bi-korong a szertartási jáde tárgyak egy jellegzetes típusa Kínában a neolitikus kultúrák óta. A lapos korongforma, közepén kerek nyílással készített tárgyak változatos méretben ismertek. Megmunkálásuk hosszú időt és kifinomult technikát követelt, amit csak egy jelentős hatalommal rendelkező kultúra volt képes elkészíteni. A neolit-kor sírjaiban a halottra helyezve számos ilyen tárgyat találtak, ami az elhunyt társadalmi rangjára utalt. Írott források hiányában csak feltételezés rituális funkciója, az Ég szimbólumaként való értelmezése.
A cong-gyűrűhasáb a szertartási jáde tárgyak egy másik jellegzetes típusa Kínában a neolitikus kultúrák óta. A hasábforma tárgy közepén kerek nyílással számos neolit kori sírban megmaradt, s az elhunyt társadalmi rangjára utalt. A hasábok élein emberábrázolás is előfordul, amely Ázsia keleti területein a legelső emberábrázolások közé tartozik. Írott források hiányában feltételezés csupán rituális funkciója, a Föld szimbólumaként való értelmezése. Elnevezésük – bi és cong — és magyarázatuk is több ezer évvel későbbi, kínai szertartási szövegekben maradt fenn.
Fajcsák Györgyi
1: Bi-korong peremén két sárkánnyal
Hadakozó fejedelemségek kora
Sz.: 21,7 cm
Nelson Gallery of Art, Kansas City
International Exhibition of Chinese Art 1935—36, London Cat.341
2: Cong-gyűrűhasáb
Zhou-kor eleje
The Field Museum of Natural History, Chicago
The Romance of Chinese Art. Garden City Publishing Co., New York, 1929. 147.a./2
