A kínai császárságot megalapító első kínai császár Qin Shi Huangdi i. e. 259-ben született, és 13 évesen került trónra. 22 évesen kezdődött tényleges uralma. Hosszú, a környező fejedelemségek ellen vívott harc után, i e. 221-ben kiáltotta ki magát Kína szuverén uralkodójának. I e.210-ben ötödik birodalombejáró útján járt, amikor hirtelen megbetegedett és 50 évesen meghalt. Halálát titokban tartották és kocsija mögé, hogy az oszlásnak indult holttest bűzét ne lehessen érezni, minisztere halaskocsit köttetett. A fővárosba visszavitt tetemet a császár által építtetett sírba helyezték.

Síregyüttese Shaanxi tartományban, Lintongban, a mai Xi’an közelében található. Az uralkodó tumuluszos síregyüttese alá birodalma kicsinyített mását építtette fel: higanyfolyókon úszó szigeteket, melyeken a birodalom épületei állnak. A történetíró Sima Qian írta le az uralkodó sírját történeti művében (kínaiul:Shiji). A belső síregyüttes máig feltáratlan. A külső síregyüttesből számos sírt ismerünk. Az 1970-es évek elején a sírhanttól 1,5 km-re keletre véletlenül, kútásás közben bukkantak rá a császár sírját védő hadserege életnagyságú terrakotta figuráira. Három régészeti árokban hadrendbe állított katonáit (összesen közel 7000 harcost), a császár testőrségének egységeit, harci szekereket és különleges íjászegységeket tártak fel. Az egyes számú, legnagyobb sírárokban szabályos hadrendben sorakozik a császár hadserege: elöl állnak az íjászok és a kocsisok, őket követi a gyalogság. A földbe süllyesztett, párhuzamos folyosókon elhelyezett hadsereg egykor ugyancsak földbe süllyesztett, faszerkezetű csarnokokban állt, melyek később ráomlottak a harcosokra és összetörték a terrakotta figurákat.

Máig 1500 figurát ástak ki, amelyek kiváló minőségű agyagból, öntőformázással készültek: a kezeket, lábakat, törzseket és fejeket több darabból különféle kombinációban illesztették össze és égették ki. Az arcokat, hajviseletet egyedileg mintázták. A belső síregyüttestől nyugatra 1980-ban találták meg a halott császárt szolgáló, életnagyságnál kisebb, színes bronzkocsikat: egy négyes fogatot kocsihajtóval és egy négyes fogatot zárt hintóval. Tizenhét további árokban feltehetően a császár törzséből származók földi maradványai és kísérőtárgyaik kerültek elő. Számos további sír is ismeretes a külső síregyüttesből (pl.: ritka madarak és állatok tetemeinek sírjai, 93 istálló maradványa, szolgák kisméretű sírfiguráinak sírjai, a mauzóleumot építő munkások tömegsírjai). A sír fontos adalékokkal szolgál a kor hadászatáról, viseletéről, tárgykultúrájáról és tömegtermelésének technikai színvonaláról.

Fajcsák Györgyi

1: Részlet Qin Shi Huangdi sírkertjének első régészeti árkából (a mai Xi’an közelében)

Múzeumok és Régészeti Leletek Hivatala, Peking

H. Brinker—R. Goepper: Kunstschätze aus China.Kunsthaus Zürich, 1980/102