A sírokhoz vezető ú. n. lélekút két oldalát mítikus állatok hatalmas szobraival szegélyezték. Az i. sz. 1. századtól kezdve ugyanis a fővárosban álló császári szentély helyett a sírkerület, a császárok sírja és annak közvetlen környéke lett a halott őseinek bemutatott legfőbb áldozat helyszíne, amivel az utódok a leszármazás töretlen folytatását akarták kifejezésre juttatni. Mindez azt jelentette, hogy óriási szertartási csarnokokat emeltek a sírok közelében, valamint kiépítették a szertartások helyszínére vezető, szobrokkal szegélyezett lélekutakat. Alakjaik között mítikus és élő állatok hatalmas szobrai, valamint hivatalnokok, tábornokok, később idegen követek szobrai egyaránt előfordulnak.

A Han-kor sírjaiban számos kerámia sírfigura is fennmaradt. A sírkerámia valamennyi sírba helyezett kerámia tárgy összefoglaló neve Kínában. A keménycserép tárgyak között figurákat, épületek makettjait, állatokat és használati tárgyak másolatait egyaránt megtaláljuk. Az elhunyt evilági életterét igyekeztek e tárgyak segítségével a sírjába varázsolni, s gyakran az értékesebb anyagú bronz-, jáde-, lakktárgyak másolataként kerültek az elhunyt mellé. Mázatlan, hideg festéssel díszített keménycserép változataik főként a Han-korban voltak népszerűek.

Államilag szervezett manufaktúrák készítették a kerámiatárgyak mellett a luxustárgynak számító lakkedényeket, textileket, bronzokat, számos használati tárgyat és a fegyvereket is. A sírokban elhelyezett szolgálók az eltemetett személy gazdagságát és társadalmi rangját tükrözték. A figurák viselete és eszközei ugyanakkor bepillantást engednek a kor életébe.

Fajcsák Györgyi