A NYUGATI ZHOU-DINASZTIA SZERTARTÁSI TÁRGYAI
A Zhou-kor művészetének legfontosabb tárgyanyaga – a Shang-korhoz hasonlóan - az uralkodók hatalmát és gazdagságát reprezentáló nagyméretű bronzedények sora. Az ételáldozat bemutatására szolgáló bronzedények nagyobbak lettek, ami a boráldozathoz használt edények fölé emelte jelentőségüket. Készítésük illesztett öntőformázássaltörtént. Lapos, két öntőforma összeillesztésével öntött bronztárgyak pl. fegyverek esetében máshol is ismert volt. A kínaiak újítása viszont az volt, hogy a hatalmas mennyiségben készített bronz szertartási edényeket is ezzel a készítési technikával öntötték. Az öntőformát egy modellként elkészített tárgyról nyerték. A kívánt tárgyformát először agyagból megformázták. Kiszáradása után körbetapasztották vastag agyagréteggel, hogy öntőformát nyerjenek. Nagy gonddal szétválasztották a magra felvitt agyagburkot, és részekre darabolták. Kiégették, és most már az üres mag körül illesztették össze az öntőformákat. Ebbe öntötték bele a megolvasztott fémötvözetet, ami felvette a kívánt tárgy alakját. Az eljárás titka a jól megválasztott agyagban rejlett, hiszen szét kellett tudni választani a modellként használt agyagot az öntőminták anyagától, égetés közben az öntőforma agyagja nem zsugorodhatott, és a bronzedények részletgazdag mintázata is az agyag (lösz) finomságától függött.A Zhou-dinasztia bronzművességének technikai újításai közé tartozott az áttört díszítmények megjelenése, valamint a bronztárgyakon az arany-, az ezüst, a jáde-, az üveg- és a drágakőberakások alkalmazása. A kor két legfontosabb szertartási edénytípusa a ding-edény és a gui-edény.
A ding-edény jellegzetes szertartási edényként szolgált az ókori Kínában. Kerek testű, háromlábú, kétfüles, gyakran fedeles bronzedényként ételáldozat bemutatására használták a Shang-, a Zhou-, a Qin- és a Han-korban is. Lapos (sheng ding) és öblös testű (huo ding) változatai egyaránt ismertek. Négyzetes edénytestű változata (fang ding) ugyancsak ételáldozat bemutatására szolgált. A 10. századtól a régiség kultusz jegyében gyakran készítették el másolatát bronzból, kerámiából, drágakőből, s gyakran oltárok füstölőedényeként is szolgált.
A gui-edény ugyancsak ételáldozatos szertartási edény volt az ókori Kínában. Magas talpú, öblös testű, fedeles bronzedényként ismert. A Shang-korban többnyire fületlen, a Shang-kor végétől és a Zhou-korban füllel készítették. Két és négyfülű formái egyaránt ismeretesek. Jellegzetesek négyzetes talapzatra állított változatai.
Leggyakoribb bronzedény díszítőminták a szörny- (taotie-) maszk, a sárkány, a tigris, a cikáda, a madarak stb. voltak. A taotie (kínaiul: falánk szörnyeteg) mítikus szörnymaszk motívum a kínai művészetben. Az i. e. 2—1. évezredben készített szertartási bronztárgyak leggyakoribb díszítőeleme. A frontális és oldalnézetből egyaránt arcot mutató, állatfejre emlékeztető maszkon jól láthatók a gombszerű szemek, a hosszan elnyúló, csavart vonalú fülek, a száj, a szarvak és a karmok, noha ez utóbbi kettő alakja mintáról mintára változik. A minta elnevezése a Song-korból (i. sz. 960—1269) származik.
Fajcsák Györgyi
1: Ding-edény taotie maszkkal
Bronz
Zhou-kor eleje
Mag.: 18,8 cm
Egykor a W. van der Mandele gyűjteményben
International Exhibition of Chinese Art 1935—36, London Cat.183
2: Taotie maszk kinagyított képe egy bronz szertartási edény oldaláról
Zhou-kor eleje
Yangjiacun, Meixian, Shaanxi tartomány, Kína
China: eine Wiege der Weltkultur. Philipp von Zabern, Mainz, 1994:59
3: Gui-edény felirattal
Bronz
Zhou-kor eleje
Mag.: 24 cm
Egykor a Neill Malcolm gyűjteményben
International Exhibition of Chinese Art 1935—36, London Cat.260.a
