Keresés

 

 

FAMETSZETKÉSZÍTÉS ÉS NYOMTATÁS KÍNÁBAN

 

 

 

 

Kínában a buddhista szövegek és istenségek képmásának nyomtatása és terjesztése jelentős érdemszerző cselekedetnek számított. A legkorábbi ma ismert fametszetes munka egy dhárani (fohász) szöveg, Koreában került elő, de Kínában nyomtatták 704—751 között. A legrégibb teljes nyomtatott mű ugyancsak buddhista szöveg: egy Dunhuangban fennmaradt, 868-ra datált Gyémánt szútra tekercs (ma a British Library őrzi). A fekete-fehér illusztációval kezdődő tekercs hat méter hosszú, s a sokszorosítási technika kiváló ismeretét bizonyítja. A Song-korban a teljes buddhista kánon kiadásai (Tripitaka), a taoista kánon megjelentetése, valamint a konfuciánus klasszikusok szövegeinek kiadása (952—953) mellett a klasszikusok szövegeinek kommentárjai, hivatalos történetírói munkák, rímszótárak, enciklopédiák és irodalmi antológiák is megjelentek (fametszetes könyvek). Külön hivatal felügyelte a kiadásra szánt szövegek filológiai pontosságát, s a legtöbb művet maga az állam vagy magas rangú hivatalnokok jelentették meg. A népszerű műveket azonban magánkiadók gondozták. A magán könyvkiadás és kereskedelem központja délen Fujian tartomány Jianyang városában volt. A 16—17. században megjelentek a kereskedelmi kiadók: fontos központ volt Anhui tartományban Xin’an, Jiangsu tartományban Nanjing (itt jelent meg a két legismertebb festő mintakönyv: a Tíz bambusz csarnoka és a Mustármagkert) és Suzhou, Zhejiang tartományban Hangzhou. Számos regény, színjáték, irodalmi mű, festőtankönyv és erotikus mű látott napvilágot fekete-fehér illusztrációkkal. A könyvek művészi megjelenésének igénye és a piaci verseny hívta életre a színes fametszetet, amely a Yuan-korban jelent meg és a Ming-kor végén érte el technikai csúcsát. Kiváló dúcfaragók – köztük az Anhui tartományból származó Huang- és Wang-család tagjai -- dolgoztak, s kiváló festők (pl. Ding Yunpeng) készítették el az illusztrációk mintáit. A mozaikdúc nyomtatás legismertebb példái a 17. század elején megjelent festőtankönyek Tíz bambusz csarnoka és a Mustármagkert, amelyek remek metszési technikája, formai virtuozitása, részletgazdagsága és nagyon finom, visszafogott színei a reprodukált festmények témáit (tájkép, növények) és jellegzetes technikáit igyekeztek megjeleníteni. Számos kiadásuk és válogatásuk ismert nyugaton is. A kötetek a legalapvetőbb ecsetvonásoktól kezdve, az ecsetkezelésre, a színekre és egyéb kellékekre vonatkozó ismereteken át tanították az adott téma festésének fortélyait. Az ábrák mellett az adott ábrázolásmód leírása, magyarázata olvasható.

 

 

Fajcsák Györgyi

 


 

 

1: A Gyémánt-szútra illusztrációja 868-ból

Datált fametszet Dunhuangból

British Museum

Miklós Pál: A sárkány szeme. Corvina Kiadó, 1973: 213/126. kép 

 

 

2:  Bambusz a felhők előtt

Színes fametszet a Tíz Bambusz Csarnoka albumból

Neue chinesische Farbendrucke aus der Zehnbambushalle. Holbein Verlag, Basel, é. n. 2. kép

 

 

3: Kerek legyezőkép gránátalmával

Színes fametszet a Tíz Bambusz Csarnoka albumból

Neue chinesische Farbendrucke aus der Zehnbambushalle. Holbein Verlag, Basel, é. n. 8. kép