UMAJJÁD VILÁGI ÉPÍTÉSZET: QUSZAIR AMRA   Mai állapotában a damaszkuszi nagymecset valamennyi Umajjád kori szakrális épület közül kiemelkedik. A többi sorsa a folyamatos használatból adódó át- meg átépítés volt. Korabeli világi épület sokkal több fennmaradt, méghozzá nemegyszer igen jó állapotban, ami részint a településektől való viszonylag nagy távol-ságuknak tudható be, részint annak, hogy a későbbi dinasztiák semminemű kontinuitást nem vállaltak az Umajjádok magánépületeivel. Mindkét tényező hozzájárult e kis paloták, „villák”, stb. érintetlenül maradásához. Két fő típusa van az Umajjád palotáknak – ha ugyan használhatjuk ezt a szót e bizonytalan funkciójú sivatagi épületekre –: az egyik a nagyjából szabályos négy-zet alaprajzú, tisztán dekoratív védművekkel hangsúlyozott „vár”, mint pl. Qaszr al-Musatta, Qaszr-Kharána (mindkettő Jordániában, 1. kép), Qaszr al-Hair I és II (Szíria, 2. kép) és a valóban palotaszerű 'Andzsár (Libanon). A másik típus a méretben kisebb, de díszes fogadótermet ugyancsak tartalmazó fürdőház. Ennek is több emléke van, így Khirbat al-Mafdzsar első periódusa (Jerikó mellett, Palesztin Önkormányzati Terület), Hammám asz-Szarakh, és Quszair Amra (mindkettő Jordániában).       Ha éppen a leg-látványosabb fogadóterem-től eltekintünk, a második típusnak jó ókori analógiái vannak a történeti Palesztinából, amelyeket egy közös tengelyre felfűzött, helyiségenként különböző boltozatú teremsor alkot. Ehhez a teremfüzérhez Quszair Amrában és Hammám asz-Szarakhban nyugat-északnyugat felől egy kb. 10 méter oldal-hosszúságú nagyterem csatlakozik, délen háromrészes melléktérrel kiegészülve (3. kép). Ilyen tágas helyiségre nagy szükség van mindkét épületben, hiszen olyan távol esnek a lakott területtől, hogy magában álló fürdőépületként nem lennének elképzelhetők. De még a nagyterem és mellékletei sem felelnek meg tartós ott-tartózkodásra: túl szűkösek; nincs hely udvartartásnak, személy-zetnek. Viszont rendkívüli gondot fordítottak a szobák változatos kifestésére: Quszair Amrában vadállatok, antikizáló figurák, királyok, stb. díszítik a falakat (4. kép). Valószínű tehát, hogy a kalifa és szűk körű meghívottjainak alkalmi szálláshelyéül, vadászlak-nak épülhetett a 8. század elején, amikor a beduin életforma és a hellénisztikus kultúra kölcsönhatásba lépett.     Szántó Iván

1, 3-4:Jordániai Idegenforgalmi és Régészeti Minisztérium; 2: Szántó Iván (2001)