|
|
1: Szántó Iván (1998);
2-3: Giovanni d'Erme nyomán
|
|
PALERMO, CAPPELLA PALATINA: MENNYEZETKÉPEK
Az iszlám művészet a fátimida korban Dél-Itáliáig fejtette ki hatását. Ekkor (1143-ig) épült II. Roger normann király (1130-1154) palermói rezidenciája, amelynek híres palotakápolnája mintha szándékosan az ismert világ összes stílusából lenne összeválogatva. Míg építészete normann és itáliai elemeket ötvöz, a királyság reprezentációját a keresztény liturgiánál is élénkebben szem előtt tartó belső dekorációhoz bizáncias mozaikokat és iszlám sztalaktitboltozatot választottak. E boltozati együttes kupolaszerű ernyőből – amely valójában cédrusfából faragott állmennyezet a főhajó felett –, kétszer tíz nyolcágú csillagból és a peremen szférikus cellákból (ún. muqarnasz) áll. A két mellékhajó felett egyszerűbb födém van. A padlószintről körülbelül ennyi látható, de már ez is meghökkentően elüt a keresztény templomok térlefedésétől. Pedig csak egészen közelről látható a mennyezet igazi különlegessége, a sokféle – kizárólag világi – figura. Ilyen tömegű alakos dekoráció a középkori iszlám világból nem maradt, nem is igen maradhatott fenn, a Cappella Palatina képei mégis nyilvánvalóan az iszlám művészetből sarjadtak ki. Az arab nyelvű kúfi feliratok, valamint a közel-keleti festészet témái egy olyan közönség felé közvetíthettek üzenetet, amely a korabeli keresztény Szicíliában ismerte, és értette annak nyelvét.
A témák Számarrához hasonlók: zenészek, ivók, táncosok, zsonglőrök, írnokok, a trónoló király, stb.. Egyes kutatók azt hangsúlyozzák, hogy az észak-Afrikában kínálkozó analógiák – pl. a fezi Qaravíján-mecset (Marokkó, átépítve a 12. század 2. negyedében), vagy a Qal’a Beni Hammad (Algéria, 1007) – csak a boltozathoz, illetve a festésmódhoz jók, mivel figurális elemet nem, vagy alig tartalmaznak. Szerintük tehát a szászánida korból jól ismert motívumok csak iráni közvetítéssel valósulhattak meg. Mások viszont meggyőző analógiákra hivatkozva úgy vélik, a famennyezet mesterei a fátimida Kairóból érkeztek, a normann királyság és az egyiptomi kalifátus közötti kapcsolatok egy kedvezőbb pillanatában. De a kapcsolat pontos irányától függetlenül a palermói festmények tanúsága szerint létezett másolásra méltó iszlám festészet.
Szántó Iván |