ABBÁSZIDA MECSETEK: SZÁMARRÁ

Számarrát 836-ban alapította al-Mu’taszim abbászida kalifa (833-842). A Tigris folyó partján fekvő város Bagdadnál sokkal lazább tervezésű, teljesen hiányzik belőle a részleteket az egész alá rendelő centrális hierarchia. Mivel a 9. század végétől nemcsak lehanyatlott, hanem fokozatosan el is néptelenedett, az abbászida-kori mezopotámiai építészet emlékei itt viszonylag jó állapotban tanulmányozhatók.

 A nagymecset 38 ezer négyzetméter alapterületű óriási, szögletes térség: a legnagyobb mecset a világon a modern kor előtt (1. kép). A qiblával szemben valaha huszonöt hajós imacsarnok állt, amelynek téglaoszlopai szinte maradéktalanul eltűntek, hasonlóan a bejárat felőli (északi), és a két hosszanti árkádos csarnok (ún. riváq) oszlopaihoz. Jobban járt a szabályos közönként bástyákkal megerősített téglafal, amely teljes hosszában megvan ma is. A bástyatornyok félkör alakú, szögletes lábazaton állnak. Ugyancsak épségben áll az északi fal középtengelyében a spirál alakú minaret, a középkori iszlám építészet egyik remekműve. Eredetileg magasított feljáró kötötte össze a mecsettel. Csak onnan lehetett megközelíteni a 3 méter magas talapzaton álló tornyot, amely öt teljes kör megtételével mászható meg. A rámpa felfelé egyre meredekebb, hiszen a spirál átmérője keskenyedik, „emeletei” viszont egyforma magasak. A legfelső, hatodik szint tetejére belülről volt feljárás.

Ugyanilyen, bár szerényebb minaret épült Számarrá egyik „újvárosában”, al-Dzsafaríjában. Az Abú-Dulaf-mecset minaretje három fordulatú, és lepusztult (2. kép). Ezek a mecsetek már régóta nem működnek. Működő abbászida-kori mecsetet csak Iraktól távol, Egyiptomban és Ifríqijában (Qairaván, 3. kép) találunk, a bagdadi kalifátus nevében egyre önállóbb politikát folytató kormányzók székhelyein. Az egyik legszebb, a kairói Ibn Túlún-mecset (másik, az egykor itt lévő városról kapott neve Maszdzsid al-Majdán) szintén rendelkezik spirális minarettel, igaz ez kőből van, nem téglából, és a ma látható torony csupán mamlúk-kori másolata az eredetinek (4. kép).