1-2: Faiszál Király Kutatási és Iszlámtudományi Központ (Rijád)

ILLUSZTRÁLT ARAB KÉZIRATOK

Bármilyen nagy-szabásúak lehettek is az iraki, egyip-tomi paloták falképei, az iszlám ábrázoló művészet igazi otthona a könyv. A Koránhoz kapcsolódóan kifejlődött könyvkultúra hatására igény támadt másfajta, nemcsak vallási kéziratok másolására és gyűjtésére is. Meglepő módon a legtöbb illusztrált arab kézirat – amelyek csupán szerény töredékét jelentik az összes könyvnek – más témákat részesített előnyben, mint a falképek Számarrától Palermóig. Ennek oka, hogy a kéziratokban főleg illusztrációkra volt szükség, amelyek tudományos, történeti, ritkábban irodalmi műveket kísértek. Egy könyv előállításához sok ember munkája kellett. Tollakra, tintára, papírra (eleinte pergamenre), bőrre (a kötésekhez), írnokokra, aranyozókra, stb. volt szükség, vagyis olyan költséges beruházásra, amit csak kevesen engedhettek meg maguknak. Könyvek birtoklása, ismerete, könyvtárak fenntartása és gyarapítása – és ahhoz tudósok, költők, írnokok alkalmazása – éppen ezért a művelt fejedelem számára úgyszólván kötelező volt. Cserébe természetesen a költőknek és az írnokoknak tudniuk kellett, hogy műveikben mivel tartoznak mindezért. Az illusztrált kéziratok nagyobb része régi, nemritkán iszlám előtti szöveg. Különösen Szíriában és Irakban sok a műfordítás görögből és szírből. Ezek a művek általában megtartották az eredeti antik formátumot és az illusztrációk stílusát is, amelyet ugyanolyan pontosan igyekeztek átmásolni, amilyen hűséggel a fordítást végezték.