Keresés

1: Szántó Iván (2001); 2-3: archív

 

 

OSZMÁN ÉPÍTÉSZET SZÍRIÁBAN ÉS EGYIPTOMBAN

 

A 16. században oszmán uralom alá került az arab világ nagy része. Művészettörténeti szempontból ez két fő következménnyel járt. Az egyik az egykori székvárosok – Bagdad, Kairó, Damaszkusz, stb. – másodvonalba süllyedése, és egy sor korábban virágzó ottani műfaj hanyatlása volt. A másik változás a központilag jóváhagyott típustervek elterjedése az Oszmán Birodalom egész területén. Isztambul építészetének kivonataként karcsú, tűhegyes minaretek, és nagy, lapos, tambur nélküli kupolák jelentek meg a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ebben a vonatkozásban különösen tanulságos a hagyomány által Szinán nevéhez kapcsolt épületek sora Magyarországtól Arábiáig. Függetlenül ezen épületek tényleges szerzőségétől, e mecsetek, madraszák, tekkék, stb. valóban a központi adminisztráció bélyegét viselik magukon. Voltaképpen ugyanaz a puritán racionalizmus sugárzik róluk, amely előbb felépítette a birodalmat, majd képes volt egybetartani azt. 

 

 

Az egyik ilyen alkotás a damaszkuszi Taqija asz-Szulajmánija (1554-től, 1-2. kép). Mint az arábiai szent helyek őre, egyszersmind a kalifátus örököse, Nagy Szulejmán szultán (1520-1566) különös gondot fordított a Mekkába vezető zarándokutak szállásokkal, kereskedelmi egységekkel való felszerelésére. Elnevezésén kívül a kettős minaret is az együttes uralkodói eredetére vall. A Taqija mecsetet, vendégházat, konyhát, bazárt és – valamivel később elkészült – madraszát foglalt magába. Minaretjéről, kupolás imacsarnokáról könnyen felismerhetően oszmán épület. Lokális jegyek, pl. a muqarnaszfülkék, vagy az ún. ablaq-dekoráció a részletek kivitelezésekor kerültek be. Hasonló, bár sokkal kisebb emlék a kairói Taqija asz-Szulajmánija (1543, 3. kép). A név itt nem közvetlenül a szultánra, hanem Szulejmán pasa egyiptomi kormányzóra utal. A kupolával szembeni árkádsor csak háromtengelyes – Damaszkuszban hat –, de az udvar itt is körbeépült. Szinte elrejtve, ezúttal is megtalálhatók azért a helybeli elemek, például a bordás keresztboltozattal fedett előcsarnok.

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                              Szántó Iván