1-2, 4: Szántó Iván; 3: archív

Ahogyan az Abbászida központi hatalom gyengülésével a különféle helyi kormányzók önállósodni kezdtek, az addig viszonylag egységes iszlám építészetben regionális elmozdulások indultak be. Észak-Afrika első nagy, fennálló mecsetei – a kairói Ahmad ibn Túlún, és a qairaváni Szidi ‘Uqba – még joggal sorolhatók az abbászida építészet körébe. Aztán ugyanebben a térségben egyszer és mindenkorra véget vetett az iszlám művészeti egységnek a fátimida ellenkalifátus (910-1171) fellépése. A Fátimidák iszmáilita síita dinasztiája 969-ben nyugat felől vette át Egyiptomban is a hatalmat. Mint Egyiptom összes korábbi muszlim urai, rögtön az al-Fusztát körül terjeszkedő városi konglomerátumban rendezkedtek be, és attól néhány kilométerrel északnyugatra al-Qáhira, vagyis Kairó néven saját katonai támaszpontot és politikai székhelyet alapítottak. A szabálytalan négyszög alakú, kb. 1500 x 1000 méter területű körülfalazott térséget észak-déli irányban egy majdnem egyenes főutca szelte át – ez a mai Muizz ad-Dín utca –, amely középtájon, a két uralkodói palota között kiszélesedett, hogy helyet adjon a fátimida katonai szemléknek, dinasztikus szertartásoknak (1. kép).

Al-Fusztát és al-Qáhira hosszú ideig külön életet élt egymás szomszédságában, míg a 11. században megkezdődött a két város összenyitása. E kor emléke az örmény Badr al-Dzsamálí fátimida nagyvezír parancsára építtetett új városfal-rendszer (1087-1092 között). A falak egy része, három városkapuval együtt fennmaradt. E kapuk északon a Báb al-Futúh és a Báb an-Naszr (2, 3. kép), délen a Báb-Zuvajla (4. kép). Rideg, geometrikus tökélyükkel, elrettentő monumentalitásukkal szinte az ókori egyiptomi szentélyek dromosait idézik, amelyek közül soknak ide vándorolt a kőanyaga. Formálásuk változatos. A Báb al-Futúh két előreugró tornya félkör alakú, alsó szintjén oldalanként egy-egy ívből álló vakárkádsor húzódik, fent hasonló ritmusban szögletes faragás futja körül. A tornyok védelmében nyíló bejárat felett kosfejes talizmánok és szuroköntő nyílások találhatók. A Báb-Zuvajla félköríves bástyáin csúcsívbe felszögellő homlokzati keret van; a négyszögletes tornyokkal a falsík elé lépő Báb an-Naszr tömör alsó szintjét erőteljes övpárkány választja el a helyiségeket rejtő emeleti résztől.

Szántó Iván