NABATEUS VÁROSÉPÍTÉSZET     Aribiről, vagyis az arabok által lakott földről III. Sulmánu-asarídu asszír király (Kr. e. 858-824) tett először említést. Lakóit, a nabateusokat a hetedik században nevezték meg – nem minden kutató számára meggyőzően – az asszír évkönyvek, s ezzel az arabok az ókori nagybirodalmak látóterébe kerültek. Mindamellett újabb hét évszázad telt még el, amíg jelenlétük maradandó építészeti nyomot hagyott. Mint a karavánkereskedelem fontos résztvevői, a nabateusok feltehetően már korábban elfoglalták helyüket, középpontjában a Vörös-tengertől és a Földközi-tengertől egyenlő távolságban fekvő Umm al-Bijára-hegyvidékkel. Fővárosuk kiválasztása olyan jól sikerült, hogy a sziklaszurdokba települt, és a görögök által Petrának (’szikla’) elnevezett nagyszerű romterület tudományos felfedezése 1812-ig, Johann Ludwig Burckhardt (1784-1817) svájci utazó érkezéséig váratott magára. Petra a keresztény időszámítás körüli két évszázadban élte virágkorát, amely alatt a folyóvölgy meredek falai mentén relieffaragott homlokzatú barlangszentélyekben és szabadon álló konstrukciókban egyaránt bővelkedő, nagyszerű együttessé vált, és amely Kr. u. 106-ig, a térség római megszállásáig tartott (1. kép). A külvilágtól való elzárkózás és az odabent feltáruló pompa ellentmondása csak látszólagos: a felhalmozott gazdagság védelme kellő magyarázatot ad rá.     Mélyen a szurdokban, a kanyargós bejárati szűkületet kísérő nekropoliszon túl terül el az egykor 30 ezer lakosú tulajdonképpeni város. Tengelyét az ókori szíriai-palesztinai építészetből jól ismert kolonnádos főutca határozza meg(2. kép). Két oldalán középületek, kereskedelmi létesítmények, templomok (pl. az ún. Szárnyas Oroszlánok Temploma és az ún. Nagy Templom) sorakoznak, nyugatról a Temenos-kapu határolja, amelyen túl újabb templom (a Qaszr al-Bint) magasodik. Az oszlopos utcák a tervezett városokra jellemzők. Általában fokozatosan beépültek, mert a város spontán növekedése keresztutcákkal szabdalta fel, épületekkel vette körül őket. Az organikus fejlődésbe való előzetes beavatkozásnak ez a római eredetű módja a legtöbb nabateus városban, így Buszrában és Petrában is megtalálható (3. kép). Talán a közel-keleti bazárutcák előzményét is itt fedezhetjük fel.   Szántó Iván

1: Illusztráció Léon Marquis de Laborde Voyage de l'Arabie Petrée (Paris, 1830) című művéből ; 2-3: Jordániai Idegenforgalmi és Régészeti Minisztérium