DÉLARAB MŰVÉSZET     A legkorábbi arab kultúrák a mai Jemen területén alakultak ki. A Vörös-tenger és az Indiai-óceán között fekvő térség földrajzi helyzete és termékei – elsősorban a széles körben keresett tömjén és mirha – kedveztek a centralizált hatalom kiépülésének, amelyek közül a Sábai (Kr. e. 1000 k. – Kr. u. 575 u.), és a Himjári Királyság (Kr. e. 2. század – Kr. u. 575 u.) a legfontosabbak. Mindkét ország gazdaságának, városias életmódjának másik pillére a csatornahálózat segítségével fenntartott mezőgazdaság volt: a híres máribi duzzasztógát közel 1000 hektár földterületet tett művelhető oázissá. Romjai még állnak. Jemeni sajátosság, hogy a települések(1. kép) máig megőrizték ókorból örökölt építészetüket, amelynek alapeleme a kőből, vályogból vagy agyagtéglából emelt toronyház(2. kép). Városonként ötszáznál is több állhat belőlük. Ezek a palotának is beillő, három-nyolcszintes lakótornyok többgenerációs nagycsaládoknak adnak otthont, egyszersmind a létfenntartás kereteit is biztosítják, hiszen egy fedél alatt megférhet itt a kézműves műhely, az állatok és a gabonaraktár. Statikai egyensúlyukat a fölfelé rézsútosan összetartó falak javítják. A homlokzatot gipszstukkó-ornamentika, és néhol lőrésszerű pártázat díszíti, például az ünnepélyes alkalmakra tartogatott legfelső emeleten, az ún. mafradzson. Bár a ma álló legrégibb ilyen házak mintegy 3-400 évesek, elődeiktől aligha különböznek jelentősen, hiszen számos jemeni város – Szanaa, Márib, Zabíd, Szada, Tarím, stb. – a Kr. e. 1. évezredben már lakott volt.     Sába országában ugyanekkor a halotti kultuszokhoz kapcsolódva kifinomult szobrászat jelent meg. Csiszolt alabástromportrék jellemzik leginkább e művészetet, amelyek a mértanias formákat a részletek érzékeny kidolgozásával ötvözték. Ennek egyik eszköze a helyenként alkalmazott gyöngy- vagy kőberakás. Carsten Niebuhr (1733-1815) dán utazó fedezte fel, hogy egyes sírszobrokon – így a példánkban szereplő Kr. e. 1. századi timnai figurán (3. kép) – feliratok olvashatók, amelyekről kiderült, hogy az arabbal rokon helyi nyelv emlékei. Mindezek az Arab-félsziget déli részén autonóm kultúra és művészet létét bizonyítják, amelynek az iszlám civilizációra gyakorolt hatása még nem kellően tisztázott.   Szántó Iván

1-2: Jemeni Idegenforgalmi Fejlesztési Hivatal; 3: Koppenhága, Nemzeti Múzeum. Fotó: Szántó Iván