A hindí nyelv: szakirodalmi útmutató

Szakirodalmi útmutató

Általános tájékozódáshoz

Grierson 1903–1928 hatalmas volumenű, átfogó alapmunka az indiai nyelvekről. Masica 1991 a modern indoárja nyelvek (New Indo-Aryan, NIA) kialakulását, történetét szókincsének a kérdéseit elemzi. A NIA nyelvek fonológiai, morfológiai és szintaxisbeli sajátosságait mind leíró és történeti szempontból egyaránt tárgyalja. Rai 1984, King 1994, Faruqi 2001 a hindí és az urdú egymáshoz való viszonyát, kialakulásuk, elkülönülésük történetét vizsgálja.

Leíró nyelvtanok, monográfiák

Guru 1962 az egyik első, ma is a legnagyobb tekintéllyel rendelkező és kiindulási pontul szolgáló hindí leíró nyelvtan. Időben megelőzi Kellog részletes hindí leíró nyelvtana (1972), amely a hagyományos, latin terminológiát használja, és nemcsak a standard hindit (High Hindi), hanem a hindí övezetbe tartozó nyelvjárásokat is leírja, rámutatva az egyes nyelvi jelenségek nyelvtörténeti hátterére is. Sharma az indiai kormányzat által támogatott nyelvi standardizálás igényével készült nyelvtan (1958). Kachru 1980 az egyik első, strukturalista nyelvészeti megközelítését tükröző nyelvtan. McGregor 1972 igen tömör, tankönyvként is jól használható leíró nyelvtan. Montaut modern nyelvészeti alapokon álló leíró nyelvtan (2004), nyelvtörténeti és dialektusokra vonatkozó kitekintéssel.

Hindí nyelvkönyvek

Debreczeni magyar nyelvű könyvei (1959 és 1983) ma már nehezen hozzáférhetők. A jelenlegi hazai oktatásban Négyesi könyve, bár kéziratban van, évek óta használatos. Angol nyelven Snell–Weightman 1989 (hanganyaggal is bővítve) Shaphiro 1989, valamint Pořízka (1972) és Kachru–Pandharipande (1983) tankönyvei segítik legjobban a hindiül önállóan tanulókat. Oroszul Dimsic–Ulciferov–Gorjunov 1980–1983 nyelvtani magyarázatai kiválóak, de a tankönyv szövegei mára az irodalmi szemelvényeket leszámítva elavultak. Az Indiában megjelenő nyelvkönyvek többnyire a hindit már különféle fokon ismerő indiaiak számára a standard hindí normarendszerének az elsajátítását tűzik ki célul. Haladóknak Jagannāthan 1981 nagyon hasznosan forgatható.

Szótárak

Platts 1884 máig nagy tekintélynek örvendő, az urdú abécét követő, perzsa, arab elemeket bőven tartalmazó szótár. Turner 1962–1985 NIA etimológiai szótár.Beszkrovnij szótára (1972) nagy terjedelmű, a gazdag szókincset jól reprezentálja, hasznos függelékeket tartalmaz. McGregor 1993 jelenleg a legjobb középszótár, etimológiai kitekintéssel. Bahri 1969 az indiai kiadású, rendszerint igen gyenge színvonalú angol-hindí szótárak közül kiemelkedő munka. Bahri 1983sok szinoníma megadásával segíti a hindiül tanulókat. Hasonlóképpen a hindí thesaurus, Kumār–Kumār 1997 rengeteg példát ad a szinonímák helyes használatához. A “Hobson-Jobson” (= Yule–Burnell 1994) az angolba átkerült indiai szavak értelmező szótára. Az egynyelvű szótárak közül Varmā 1987 jól kezelhető.

Folyóiratok

— Acta Orientalia

— Archív Orientální. Quarterly Journal of African and Asian Studies (Prága)

— Berliner Indologische Studien (Berlin)

— Indian Linguistics, Journal of The Linguistics Society of India (Pune)

— Indian Journal of Applied Linguistics (= IJOAL)

— South Asian Language Review

— Journal of the American Oriental Society

— Modern Asian Studies

— Nāgarī Pracārinī Patrikā (Vārānasī)

A hindihez kapcsolódó internetes honlapok

szótárak