|
A meroitikus nyelv
A meroitikus nyelv szigetnyelv: az ismert nyelvek között rokona nincs. A Nílus-völgy középső szakaszán (Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén) beszélt nyelv. Meroitikus személynevek egyiptomi forrásokban legelőször a 12. dinasztia alatt (i. e. 1989–1791) fordulnak elő; a Meroé Királyságban írott nyelvként az i. e. 2. századtól használják; i. u. 5. században használata megszűnik (szerepét a bevándorolt nuba törzsek nyelve, az ónúbiai veszi át).
A meroitikus nyelv máig megfejtetlen; róla a következőket lehet elmondani: agglitunáló nyelv, a ragozás az igei és névszói tövekhez kapcsolódó szuffixumok és prefixumok révén történik. A főnév szintaktikai szerepét az esetragok, mondatbeli pozíciója, illetve posztpozíciók jelzik. Birtokos szerkezetben a birtokos első vagy második helyen állhat; jelzős szerkezetben a jelző mindig második.
A mondatrészek sorrendje SOV (alany – tárgy – ige), de előfordul OSV is.
Nyelvtörténet és nyelvváltozatok
A korai, egyiptomi forrásokban megőrzött névanyag fonológiai különbségei alapján egy ómeroitikus nyelvfázist lehet feltételezni, amely bizonyos mértékben eltért a Meroé Királyság nyelvétől.
A nyelv szövegemlékei
Meroitikus személynevek a 12. dinasztia utáni időkből egy i. e. 1580 és 1550 között keletkezett egyiptomi papiruszon; majd különböző újbirodalmi (i. e. 1550–1070) és napatai (i. e. 8–2. sz.) forrásokban fordulnak elő; legkorábbi írásos emlékei az egyiptomi Halottak Könyve három fejezetében (163–165. fejezet) előforduló, szillabikus írással írt meroitikus szavak. A meroitikus korpusz sírfeliratokból, királyfeliratokból és papiruszokon illetve osztrakonokon talált (adminisztratív?) szövegekből áll.
Írásrendszer
A meroitikus nyelv rögzítésére egy hierogif és egy kurzív írást használtak; mindkettő 24 jelből álló szillabikus írás, amelyben az egyes jelek egy mássalhangzót és az utána következő /a/ magánhangzót jelölik; további magánhangzók jelölésére három magánhangzó-jel /e, i, o/ szolgál (Millet 1999 a meroitikus írás elavult leírása). A meroitikus írás az egyiptomi szillabikus írás rendszerének átvétele; a kurzív meroitikus jelalakjai az egyiptomi démotikus írásból; a hieroglif meroitikus az egyiptomi hieroglif írásból származnak.
A nyelv kutatásának története
A meroitikus írást Francis Llewellyn Griffith (1862–1934) fejtette meg, egyiptomi hieroglif és merotikus írással leírt uralkodói nevek segítségével (1909; 1910; 1911). Mivel a meroitikusnak egyrészt ismert rokon nyelve nincs, másrészt bilingvis szövegek vagy lexikális listák eddig nem kerültek elő; Griffith a nyelv megfejtésére tett próbálozásai (1916a; 1916b; 1917; 1925) sikertelenek maradtak. A 20. század első felében Carl Meinhof bantuológus és Ernst Zyhlarz egyiptológus több cikkben tévesen a meroitikus nyelv „hamita” (modern terminológiával: afroázsiai) rokonsága mellett érvelt (ennek cáfolata Hintze 1955). A 20. század második felében Hintze a sírfeliratok strukturális elemzésével a nyelv megértésének máig egyetlen jelentősebb eredményét érte el (1959; 1963); de a generatív nyelvtan alkalmazásával tett megfejtési kísérlete (Hintze 1979) kudarccal végződött. Hoffmann 1981 az addigi kutatások összefoglalása.
Szakirodalmi útmutató
Nyelvtani leírások
Rilly 2006 monumentális összefoglalása annak, amit lehet, és amit nem lehet tudni a meroitikus nyelvről és írásról; magyar nyelvű vázlat: Takács 1999.
Szótárak
A meroitikus szókincsnek csak nagyon csekély hányada van megfejtve; meroitikus szótáron jelenleg Claude Rilly dolgozik.
Szövegkiadások
A teljes meroitikus korpusz kiadása Leclant–Heyler–Berger-El Naggar–Carrier–Rilly 2000 (REM).
Sorozatok, szakfolyóiratok
A meroitikus nyelvvel kapcsolatos cikkek az egyiptológiai szaklapokon kívül a következő afrikanisztikai, illetve a meroitikus kutatásoknak szentelt folyóiratokban jelennek meg:
Afrika und Übersee (korábban: Zeitschrift für Kolonial-Sprachen; majd Zeitschrift für Eingeborenen-Sprachen). (=AuÜ) (Berlin, Dietrich Reimer)
http://www.kunstbuecher-online.de/controller.php?cmd=detail&titelnummer=610831&verlag=4
Beiträge zur Sudanforschung. (=BSF) (Wien, Institut für Afrikanistik der Universität Wien)
http://www.univie.ac.at/sudanforschung/frameset.html
Meroitic Newsletter. Bulletin d’informations méroïtiques. (=MNL) (Paris, Centre National de la Recherche Scientifique)
Sprache und Geschichte in Afrika. (=SUGIA) (Köln – Frankfurt am Main, Universität zu Köln – Johann-Wofgang-Universität)
http://www.uni-koeln.de/phil-fak/afrikanistik/publikationen/sugia.shtml
Két jelentős sorozatot kell kiemelni:
Мероэ. Москва, Издательство «Наука».
Meroitica. [Ost-]Berlin, Akademie-Verlag.
A nyelvhez kötődő egyéb internetes honlapok
Mint az ókori Közel-Kelettel kapcsolatos más anyagok esetében is, az egyiptológiai honlapok legegyszerűbben az ABZU portálon keresztül érhetők el (http://www.etana.org/abzu/ ).
| 
