Nyelvtani leírások:

Az egyiptomi nyelv korai fázisával („Earlier Egyptian”: az óbirodalmi és a klasszikus egyiptomival) foglalkozó, 1950 után megjelent nyelvtanok időben három csoportra oszthatók: a hagyományos nyelvtani leírásokat előbb a Hans Jakob Polotsky (1957; 1964; 1965; 1976) és követői (Schenkel 1975; Junge 1978) által kidolgozott „standard elmélet” váltotta fel az 1950-es évek végétől. Eszerint az egyiptomi nyelvben az absztrakt igegyök „transzpozíció”-nak nevezett folyamat révén a mondatban, néhány kivételtől eltekintve, csak adverbiumként, melléknévként vagy főnévként realizálódhat; így a látszólag igei állítmánnyal rendelkező mondatok valójában adverbiális, melléknévi vagy főnévi mondatok. Azonban az 1990-es években egyre több kritika érte a „standard elméletet” (vö. Schenkel 1991, 20–22; Loprieno 1995, 8–10) és ma már az összes nyelvtan az igei állítmányok meglétéből indul ki.

Az óbirodalmi egyiptomi modern leíró nyelvtannal nem rendelkezik; kiváló (bár néhány részletében elavult) hagyományos nyelvtan Edel 1955–1964; a piramisszövegek igerendszerét a „standard elmélet” keretében tárgyalja Allen 1984. Tankönyv ehhez a nyelvfázishoz nem készült.

A klasszikus középbirodalmi nyelv legjelentősebb nyelvtana máig a hagyományos rendszert követő Gardiner 1957. Noha célkitűzését tekintve didaktikus nyelvtan, felépítése, részletgazdagsága és adatbősége ma is a legjelentősebb referenciaművé teszi. További hagyományos nyelvtanok: De Buck 1952, Lefébvre 1955, a tömörsége miatt dicséretes Brunner 1961 (ennek átdolgozott legújabb kiadása: Ockinga–Brunner 2006), Sander-Hansen 1963. A „standard elmélet” rendszerét követő nyelvtanok: Callender 1975; Schenkel 1991 és Hoch 1997 (ez utóbbi kettő didaktikus nyelvtan). A „standard elmélet” elvetése utáni állapotot képviselik: Malaise–Winand 1999 továbbá a következő nyelvkönyvek: Schenkel 1997, a jelentős Allen 2000 (ez utóbbi megkísérli mindkét elméleti keretet figyelembe venni), Graefe 2001 és Grandet–Matthieu 2003. Kisebb szövegcsoportok leíró nyelvtanai: Westendorf 1962, Jansen-Winkeln 1996. Egyszerűbb, kezdőknek írt tankönyvek: Menu 1990 (Gardiner 1957 kivonata) és Englund 1995. Fölöslegesen bonyolult nyelvleírása miatt elkerülendő Depuydt 1999; régebbi nyelvtanok olcsó, modern reprint kiadásai szintén elkerülendők, ez különösen vonatkozik E. A. Wallis Budge már megjelenésükkor (19. sz. vége) elavultnak számító munkáinak új kiadásaira.

Az egyiptomi nyelv késői fázisainak („Later Egyptian”: újegyiptomi, démotikus, kopt) modern leírására döntő hatást gyakoroltak Polotsky a kopt igerendszerrel foglalkozó cikkei (1944; 1960). Az ezekben e nyelvfázisok leírására megfogalmazott rendszer ma is a tudományos konszenzus alapja.

Az újegyiptomi alapvető leíró nyelvtana Černý–Groll 1978, amelyet azonban bonyolult felépítése miatt nagyon nehéz referenciaműként használni. Csak az igerendszert tárgyalja Frandsen 1974 és Winand 1992. Még mindig használható Erman 1933. Didaktikus nyelvtanok: Neveu 1996; Junge 1996 (angolul: Junge 1999; áttekinthetősége és felépítése miatt referenciaműként is használható).

A démotikus az egyetlen nyelvfázis, amelyhez magyar nyelven részletes nyelvtan készült: Luft 1983. További leíró nyelvtanok: Bresciani 1969 és Bourguet 1976. Egy kisebb, de jelentős szövegcsoport nyelvtana Simpson 1996. A démotikus igerendszer legrészletesebb tárgyalása Johnson 1976 (második kiadása, Johnson 2004 az interneten olvasható: http://oi.uchicago.edu/OI/DEPT/PUB/SRC/SAOC/38/SAOC38.html ). Még mindig használható Spielgelberg 1925. Kiváló nyelvkönyv Johnson 1991 (az interneten: http://oi.uchicago.edu/OI/DEPT/PUB/SRC/SAOC/45/SAOC45.html ).

A kopt nyelv fontos, még a Polotsky-féle rendszer előtt készült nyelvtanai Steindorff 1951, Till 1986 [1955] és Mallon 1956. Újabb nyelvtanok: Vergote 1973–1983, Shisha-Halevy 1986 és Layton 2000. A legjelentősebb nyelvkönyvek Lambdin 1983 és Reintges 2004; további bevezető nyelvtanok Walters 1972; Eccles 1991. A kopt dialektusok (részben elavult) bemutatása Till 1961.

Az egyiptomi nyelv teljes fejlődésének áttekintése Loprieno 1995a (használata azonban némi óvatosságot kíván; kivonata Loprieno 1995b és Loprieno 2004); a fontos szerepet játszó nominális szintaxis áttekintése Callender 1984. Az 1990es évek második felében Göttingenben kidolgoztak egy új fonológiai rendszert (Kammerzell 1995, Peust 1999), amely azonban nem tekinthető általánosan elfogadottnak. Még mindig jelentős fonológiai kézikönyv Vergote 1945. Tematikus lexikográfia Hannig–Vomberg 1999; az egyiptomiban lévő sémi kölcsönszavakat feldolgozó lexikográfiai mű Hoch 1994.

Magyar nyelven az egyiptomi nyelvtan tömör összefoglalása Takács 1999; a kopt nyelv és irodalom ismeretterjesztő bemutatása Hasznos 2005b.

Szótárak

A nyomtatott szótárak között legjelentősebb, az óbirodalmi, klasszikus és újegyiptomi nyelvet feldolgozó mű Erman–Grapow 1926–1953 (rövidítése WB, az interneten: http://www.egyptology.ru/lang.htm#Woerterbuch ). Bővebb szókincset dolgoz fel, de kevésbé részletes filológiai adatokat közöl Hannig 1995. Az archaikus kor (első három dinasztia) nyelvének szótára Kahl 2002–. Az óbirodalmi egyiptomi szótára: Hannig 2003. Csak a középbirodalmi nyelvet tárgyaló, kezdőknek szánt kéziszótár Faulkner 1962. Az orvosi szövegek szakszótárai Deines–Grapow 1959 és Deines–Westendorf 1961; az edfui templom feliratainak szótára Wilson 1997. Német-egyiptomi szótár: Hannig 2000.

Az újegyiptomi szókincset Lesko 1982–1990, a démotikusat Erichsen 1954, a koptot Crum 1939 (elektronikus formában: http://www.metalog.org/files/crum.html ) dolgozza fel. Kopt etimológiai szótár: Westendorf 1965–1977; Černý 1976; Vycichl 1983. Kopt kéziszótár: Spiegelberg 1921 és Smith 1999. A klasszikus egyiptomi nyelvet a többi afroázsiai nyelvvel összevető etimológiai szótár Takács 1999–. Megint fontos hangsúlyozni, hogy E. A. Wallis Budge olcsó, reprint kiadásban kapható egyiptomi szótára teljesen használhatatlan.

Az internetes szótárak előnye a feldolgozott szókincs folyamatosan bővítése és gondozása. A legfontosabb a WB démotikus szókinccsel kibővített folytatása, a Theasurus Linguae Aegyptiae: http://aaew2.bbaw.de/tla/ . A Janet H. Johnson által szerkesztett Demotic Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago: http://oi.uchicago.edu/OI/DEPT/PUB/SRC/CDD/CDD.html .

A klasszikus egyiptomi alapvető hieroglif jellistája máig az Alan H. Gardiner-féle Sign-list (Gardiner 1957, 438–548), jelentősen kibővítve Hannig 1995, 1025–1182. A Ptolemaiosz-kori templomfeliratok hieroglif jellistája: Daumas 1988–1995. Hieratikus paleográfiák: Möller 1927–1936, Goedicke 1988; démotikus paleográfia Erichsen 1937, Heft 3.

Az adminisztratív szövegek egységesen feldolgozva nincsenek; jegyzékeik több helyen, az egyes múzeumok és gyűjtemények által kiadott katalógusokban találhatók (ezek egy része az interneten is hozzáférhető). A hieratikus, kurzívhieroglif és démotikus papiruszok 1982-es jegyzéke: Papyrus-Verzeichnis, in: Helck–Otto Hrsg. 1972–1992, 4:672–899; a kopt papiruszoké Krause–Loebenstein 1991; az osztrakonokhoz vö. Helck 1982 és Brown 1991.

A történeti feliratokat két monumentális sorozatban, az Urkunden des ägyptischen Altertums (Steindorff 1904–1935, rövidítése: Urk.) és Kitchen 1968–1990 (rövidítése KRI), adták ki. Az Urk. sorozatban a legtöbb szöveget Kurt Sethe gondozta; Urk. I. az óbirodalmi, Urk. II. a Ptolemaiosz-kori; Urk. III. a 25. dinasztiabeli, és Urk. IV. a 18. dinasztiabeli forrásokat tartalmazza (ez utóbbit Helck 1955–1958 fejezte be). A világháború miatt félbemaradt a középbirodalmi feliratokat tartalmazó Urk. VII., és nem jelent meg soha a tervezett Urk. VIII. az Első Átmeneti Kor történeti szövegeivel. A KRI (Kitchen 1968–1990) a 19. és 20. dinasztia történeti forrásait tartalmazza. További történeti szövegkiadások: Clère–Vandier 1948 (Első Átmeneti Kor), Helck 1975 (Második Átmeneti Kor) és Sandman 1938 (Amarna-kor). Az ókori Núbiára vonatkozó hieroglif források: Eide 1994–2000.

A legjelentősebb vallásos szövegek kiadásai: piramisszövegek Sethe 1908–1922 (noha azóta számos újabb piramisszöveget fedeztek fel, még mindig az alapvető kiadás); középbirodalmi koporsószövegek De Buck 1935–1961. Az újbirodalmi túlvilágkönyvek bibliográfiájához tájékoztatás Hornung 1992, a Halottak Könyvéhez Hornung 1990 [1979]. Az egyiptomi templomok és sírok falain lévő vallásos (és történeti) feliratok és ábrázolások topográfiai bibliográfiája Porter–Moss 1927– (az interneten: http://www.ashmol.ox.ac.uk/gri/3.html ).

Az irodalmi szövegek bibliográfiája megtalálható az antológiákban (Lichtheim 1973–1980; Foster 2001). A legfontosabb sorozat, amelyben egyiptomi irodalmi szövegeket adtak ki, a Bibliotheca Aegyptiaca (Bruxelles, Fondation Égyptologique Reine Elisabeth).

A kopt irodalmat szoros szálak kötik a későantik és kora-középkori keleti keresztény irodalomhoz. Legjelentősebb emlékei a kopt Biblia-fordítás (irodalma: Nagel 1991; Metzger 1991; Schüssler Hrsg. 1995–2003), továbbá a kopt mártírokról szóló illetve a kopt szentekhez (Senute, Pahóm, Antal) kapcsolódó irodalom; a legjelentősebb sorozat, amelyben ezek megjelentek a Corpus Scriptorum Christianorum Orientalium, Scriptores Coptici (Parisiis, E Typographeo Reipublicae; később Louvain, L. Durbecq). A keresztény irodalom mellett kopt nyelven jelentős manicheus (Polotsky 1934; Allberry 1938) és gnosztikus vallásos irodalom is fennmaradt (a legnagyobb gnosztikus korpusz, a Nag Hammadi kódexek hasonmás kiadása: Robinson et al. 1972–1984).

Magyar nyelven a klasszikus és az újegyiptomi irodalomból ad válogatást Dobrovits 1963; a démotikus irodalomból Wessetzky 1962; a szerelmi költészetből Molnár–Kákosy 1976. A fontosabb történeti szövegek fordítása Harmatta szerk. 2003. A Ptolemaiosz-kori sztélék felirataiból és a kopt irodalomból ad válogatást Luft szerk. 2003. Számos kopt gnosztikus írást tartalmaz Adamik szerk. 1996 és 1997.

Német nyelven az irodalmi elbeszélő szövegek fordítása Brunner-Traut 1963, az intelem-irodalomé Brunner 1988; az újbirodalmi túlvilágkönyveké Hornung 1992; a Halottak Könyvéé Hornung 1990. A vallásos himnuszok és imák összeállítása Assmann 1999; a naphimnuszoké Assmann 1969. A történeti, adminisztratív és vallásos szövegekből nyújt válogatást Kaiser 1982–1997 (= TUAT); hasonló válogatás angol nyelven Hallo 1997–2002.

Angol nyelven az irodalmi szövegek teljességre törekvő fordítása Lichtheim 1973–1980; kisebb válogatás Foster 2001. A középbirodalmi irodalom antológiája Parkinson 1997, az újbirodalmi szerelmi költészeté Foster 1974. A vallásos irodalom hatalmas korpuszait Faulkner fordította (piramisszövegek 1969; koporsószövegek 1973–1978; Halottak Könyve 1972). A vallásos himnuszok és imák angol fordítása Foster 1995.

A teljes addig ismert gnosztikus korpusz fordítása Layton 1995.

Az egyiptomi nyelvvel és szövegekkel foglalkozó cikkek nemcsak az egyiptológiának (pl. ASAE, BIFAO, BSEG, CdE, JEA, JARCE, MDAIK, RdE, SAK, ZÄS) vagy annak egyes részterületeinek szentelt (Coptologia, Enchoria, JCoptS, LingAeg), hanem a tágabb orientalisztikai szakfolyóiratokban is (JNES, JAOS, OLZ, WZKM, ZDMG) megjelennek, amelyek közül a legfontosabbak:

Aegyptus. Rivista italiana di egittologia e di papirologia. (=Aegyptus) (Università cattolica del Sacro Cuore, Milano) http://www.vitaepensiero.it/riviste/pagcoml/aegyptus.asp_titolo=AEGYPTUS

Ägypten und Levante. Internationale Zeitschrift für ägyptische Archäologie und deren Nachbargebiete (= Ä&L) (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Wien) http://hw.oeaw.ac.at/1015-5104

Annales du Service des Antiquités de l’Égypte (= ASAE) (Organisation des Antiquités Égyptiennes, Le Caire)

Archív orientální. Quarterly Journal of African and Asian Studies (= ArOr) (Academy of Sciences of the Czeh Republic, Praha) http://www.lib.cas.cz/www/journals/eng/Archiv_orientalni.htm

Bulletin de l’Institut Français d’Archéologie Orientale (= BIFAO) (Institut Français d’Archéologie Orientale, Le Caire) http://www.ifao.egnet.net/doc/PubEnLigne/BIFAO/

Bulletin de la Société Archéologique d’Alexandrie (= BSAA) (Société Archéologique d’Alexandrie, Le Caire)

Bulletin de la Société d’Égyptologie Genève (= BSEG) (Société d’Égyptologie, Genève) http://www.segweb.ch/buart.htm

Bulletin of the Egyptian Seminar (= BES) (Egyptological Seminar, New York)

Cahiers de recherches de l’Institut de Papyrologie et d’Égyptologie de Lille (= CRIPEL) (Université Charles-de-Gaulle, Lille)

Chronique d’Égypte (= CdE) (Fondation Égyptologique Reine Elisabeth, Bruxelles)

Discussions in Egyptology (= DE) (DE Publications, Oxford)

Coptologia Journal (= Coptologia) (Coptologia Publications, Don Mills, ON, Canada) http://ca.geocities.com/hany.ishak@rogers.com/coptologia.html

Egitto e vicino oriente. Rivista della sezione di Egittologia e Scienze Storiche del Vicino Oriente (= EVO) (Giardini, Pisa) http://www.egittologia.unipi.it/pisaegypt/egitto_e_vicino_oriente.htm

Enchoria. Zeitschrift für Demotistik und Koptologie (= Enchoria) (Harrassowitz, Wiesbaden) http://www.uni-wuerzburg.de/aegyptologie/enchoria.html

Études et travaux. Travaux du Centre d’Archéologie Mediterranéenne de l’Académie Polonaise des Sciences (= ET) (Centre d’Archéologie Mediterranéenne de l’Académie Polonaise des Sciences, Varsovie)

Göttinger Miszellen. Beiträge zur ägyptologischen Diskussion (= GM) (Seminar für Ägyptologie und Koptologie, Göttingen) http://www.aegyptologie.uni-goettingen.de/GM/gm.htm

Jaarbericht van het Vooraziatisch-egyptisch Genootschap Ex Oriente Lux (= JEOL) (Vooraziatisch-egyptisch Genootschap Ex Oriente Lux, Leiden)

Journal of Coptic Studies (= JCoptS) (Peeters, Louvain) http://www.peeters-leuven.be/journoverz.asp_nr=11

Journal of Egyptian Archeology, The (= JEA) (Egypt Exploration Society, London)

Journal of Near Eastern Studies (= JNES) (University of Chicago Press, Chicago, Illinois) http://www.journals.uchicago.edu/JNES/home.html

Journal of the American Oriental Society (= JAOS) (American Oriental Society, New Haven) http://www.umich.edu/~aos/frntmtr.htm

Journal of the American Research Center in Egypt (= JARCE) (American Research Center in Egypt, Princeton, N. J.) http://www.arce.org/publications/journal.htm

Kêmi. Revue de philologie et d’archéologie égyptiennes et coptes (= Kêmi) (Paul Geuthner, Paris)

Lingua Aegyptia. Journal of Egyptian Language Studies (= LingAeg) (Seminar für Ägyptologie und Koptologie, Göttingen) http://wwwuser.gwdg.de/~lingaeg/lingaeg.htm

Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts Abteilung Kairo (= MDAIK) (Philipp von Zabern, Mainz am Rhein)

Mitteilungen des Instituts für Orientforschung (= MIO) (Institut für Orientforschung, Berlin)

Oriens Antiquus (= OrAnt) (Istituto per l’oriente C. A. Nallino. Centro per le antichità e la storie dell’arte del vicino oriente, Roma)

Orientalia (= OrNS) (Pontificio Istituto Biblico, Roma)

Orientalische Literaturzeitung (= OLZ) (Akademie Verlag, Berlin)

Oudheidkundige Medelingen uit het Rijksmuseum van Oudheden te Leiden (= OMRO) (Rijksmuseum van Oudheden, Leiden)

Probleme der Ägyptologie (=PÄ) (Brill, Leiden) http://www.brill.nl/m_catalogue_sub6_id7436.htm

Revue d’Égyptologie (= RdE) (Société Française d’Égyptologie, Paris) http://poj.peeters-leuven.be/content.php?url=journal.php&code=RE

Society for the Studies of Egyptian Antiquities Journal, The (= SSEA Journal) (Benben Publications, Toronto) http://www.geocities.com/TheTropics/1456/publications.html

Studi di egittologica e di papirologia. Rivista internazionale (Istituti editoriali e poligrafici internazionali, Pisa–Roma) http://www.libraweb.net/riviste.php?chiave=02

Studien zur altägyptischen Kultur (= SAK) (Helmut Buske, Hamburg) http://www.ub.uni-heidelberg.de/helios/fachinfo/www/aegypt/SAK/SAK.html http://www.buske.de/SAK/sak.htm http://www.uni-hamburg.de/Wiss/FB/09/ArchaeoI/Aegypto/sak/sak.htm

Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes (= WZKM) (Institut für Orientalistik, Wien) http://www.univie.ac.at/orientalistik/Wzkm.html

Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft (= ZDMG) (Harrassowitz, Wiesbaden) http://www.dmg-web.de/Inhalt.html

Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde (= ZÄS) (Akademie Verlag, Berlin) http://www.uni-leipzig.de/%7Eegypt/Institutshomepage/egypt.php

Csak az interneten jelenik meg:

British Museum Studies in Ancient Egypt and Sudan (= BMSAES) http://www.thebritishmuseum.ac.uk/bmsaes/index.html

Az egyiptológia standard kézikönyve a Lexikon der Ägyptologie (Helck–Otto 1975–1992), koptológiáé a Coptic Encyclopedia (Atiya 1991), mindkettő számos, a nyelvvel és az írással foglalkozó cikkel.

A kopt nyelvvel és szövegekkel foglalkozó cikkek a keleti kereszténység tanulmányozásának szentelt folyóiratokban is megjelennek (ld. etióp nyelv szakirodalmi útmutató).

A nyelvhez kötődő egyéb internetes honlapok:

Mint az ókori Közel-Kelettel kapcsolatos más anyagok esetében is, az egyiptológiai honlapok legegyszerűbben az ABZU portálon keresztül érhetők el (http://www.etana.org/abzu/ ).

Magyarországi kutatóhelyek:

A magyar felsőoktatási intézmények közül az egyiptomi összes nyelvfázisa egyedül az ELTE BTK Ókortudományi Intézetének Egyiptológia Tanszékén tanulható (http://eltebtk.aspnet.hu/tanszek.okortudomany.egyiptologia.aspx). Ezen kívül kopt nyelvi képzés az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Vallástudomány szakján található (http://www.avkf.hu/old/vallas/bev.html).