Szakirodalmi útmutató

Nyelvtani leírások

A koreai nyelvet európai szemlélettel elsőként a nagy koreai nyelvész, Chu Shi-gyong írta le (Chu 1910). Életművét tanítványa, Ch’oe Hyon-bae folytatta (Ch’oe 1941).

Európában a koreai nyelvi stúdiumok megalapítója a finn Ramstedt volt, ő a koreai szókészlet altaji párhuzamait is kutatta (Ramstedt 1939, 1949). A koreai nyelv rendszerét angolul legátfogóbban leíró, 1032 oldalas mű a Yale Egyetem vezető koreanistájának és japanológusának, Samuel Martinnak az alkotása (Martin 1992). Latin betűs átírását átvették a koreai nyelvvel kapcsolatos idegen nyelvű művek többségében (Yale romanization). Martin a koreai és japán nyelv lexikai és egyéb kapcsolatait is kutatta (Martin 1966), egyik tanulmánya magyarul is olvasható (1972).

Vezető dél-koreai nyelvészek (Lee Ki-moon, Yi Sang-ok, Nam Ki-sim és mások) munkája a The Korean Language című tanulmánykötet (Park 1983), amely mind a koreai nyelvvel ismerkedő külföldi nyelvészek, mind a laikus érdeklődők haszonnal forgathatnak: a koreai nyelv eredetével, a kínai írásjegyek koreai szerepével, a koreai fonológiával, a koreai fonetikus írással és néhány fontosnak ítélt grammatikai problémával (tagadás, szórend stb.) foglalkozik.

A koreai nyelvtant leíró angol nyelvű monográfiák közül részletes fonológiai bevezetőt is tartalmaz Lee 1989b, a sztenderd koreai kiejtést elemzi Lee 1989a. Szemantikai-pragmatikai elvek alapján írja le a koreai nyelvtant Lee 1993, sok példamondattal, nyelvtanulóknak is ajánlható. Jae 2005 monográfiája bevezetőjében a történelmi-kulturális háttért is felvillantja, majd részletesen elemezi a koreai nyelv hangrendszerét, a kínai írásjegyek és a koreai fonetikus írás használati körét, a szókészletet, a mondattant, a szövegszerveződés alapjait, végül a koreai nyelv északi és déli változata közötti eltéréseket.

Az angol nyelvű monográfiák között igen jó Lee–Ramsey 2000, ez a munka röviden ismerteti a koreai nyelvtörténetet és a mai nyelvjárásokat is. A koreai mondattan színvonalas angol nyelvű összefoglalása Baek 1984. A generatív nyelvészeti módszerek hatását mutató tanulmánykötet Young-Key 1994. A külföldi nyelvtanulók számára készült Ihm 1988 angolul magyarázza a koreai grammatika sajátosságait sok példamondattal és gyakorlatokkal (a megoldási kulcsokat mellékeli). A mai dél-koreai nyelvváltozat szociolingvisztikai változóit tárgyalja Hong 1991, kitér az észak-koreai nyelvváltozat sajátosságaira is.

A koreai fonetikus írás kialakulása és sajátosságai élénk nemzetközi tudományos figyelem tárgya; a két legjelentősebb könyv angolul: Young-Key 1997 és Ledyard 1998. A kínai, koreai és japán írásrendszereket veti össze Taylor 1995, igen alkalmas mű alapozó tanulmányok végzése során.

A koreai grammatikával foglalkozó koreai nyelvű művek közül megemlítendő Ho 1995. Ez az 1530 oldalas koreai morfológia a koreai nyelv végződéseinek legteljesebb leírása.

A magyar nyelvű művek sorában kiemelkedik Mártonfi 1971–72, 1972a, melyek a mai koreai grammatika egyes részproblémáival foglalkoznak; Mártonfi 1974, amely a koreai fonetikus írás sajátosságait elemezi a modern fonológia szemszögéból, továbbá Mártonfi 1972b és 1972c; utóbbiak a koreai nyelv történeti fonológiájával, az ezzel kapcsolatos kínai nyelvi hatással foglalkoznak. A koreai nyelv és kommunikáció, nyelv és kultúra összefüggéseit, a modern szókészlet kialakulását, a névadás sajátosságait vizsgálja Osváth 1989, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001, 2002a.

Szótárak

Az észak-koreai szótárak sorában megemlítendő a hat kötetes (Kim 1962) és az egy kötetes (Csoszonmunhva-o szadzson 1973) értelmező szótár, utóbbiból hiányzik a politikailag kifogásolható lexika (nemi élet stb.). A legterjedelmesebb dél-koreai értelmező szótár négy kötetes, 164 ezer szót tartalmaz (Hangul Hakhö 1991). Az etimológiai szótár nem teljes (An 1996). Dél-koreai kiadású az Archaizmusok szótára (Nam1971), az Idegen szavak szótára (Yu 2000) és a Közmondások szótára (Lee 1989), valamint az igei vonzatszótár (Hong 1999). A két nyelvű szótárak sorában megemlítendő a két kötetes koreai–angol és angol-koreai nagyszótár (Min 1979), valamint a szintén két kötetes koreai–orosz szótár (Nyikolszkij 1976). Részben elavult a Budapesten megjelent, mintegy 20 ezer szót tatalmazó Magyar–koreai szótár (Sövény 1957). Bővebb terjedelmű és sokkal használhatóbb a szöuli magyar tanszék által kiadott Magyar-koreai szótár (Pak–Lee 2000).

Antológiák

A legismertebb koreai versformának, a sidzsonak 120 koreai szövegét és magyar fordítását tartalmazza Osváth 2002b. Egyéb klasszikus és mai versek koreai szövege és magyar fordítása: Osváth 2006.

Szövegkiadások

A három legismertebb koreai nyelvemlék közül hasonmás kiadásban, mai koreaira és angolra fordítva koreai és angol nyelvű kommentárokkal ellátva megjelent a koreai fonetikus írást (hangul) kínaiul bemutató mű, az 1444-ben közzétett Hun-min-csong-um (A nép helyes kiejtésre tanítása, Yi 1986). A második nyelvemlék, az új ábécével alkotott első prózai mű a Vor-in-szok-po (1446) hasonmás kiadásban, koreai szövegmagyarázattal, de angol nyelvű kommentárok nélkül jelent meg (Pak1992). A harmadik nyelvemléket, az első koreai írással lejegyzett költeményt (Jong-bi-o-cshon-ga, 1448) nem hasonmás kiadásban, koreai nyelven és angol fordításban, angol nyelvű kommentárokkal és előszóval tették közzé (Hoyt 1971).

Sorozatok, szakfolyóiratok

Language Research (angol nyelvű folyóirat, a Seoul National University Nyelvtudományi Intézete adja ki), Sze kuk-o szenghval [Új nyelvi élet], az Állami Nyelvtudományi Intézet adja ki; Hangul, a Hangul Hakhö (Hangul Társaság) folyóirata, Szahö onohak [Szociolingvisztika], a Koreai Szociolingvisztikai Társaság folyóirata. A Hankuk University of Foreign Studies folyóiratában (Tong-jurop jongu [Kelet-Európa Kutatása]) időnként megjelennek magyar–koreai kontrasztív témájú tanulmányok is.

A nyelvhez köthető internetes honlapok

http://www.linguistics.or.kr: The Linguistics Society of Korea.

www.hangeul.or.kr: Hangul Társaság, Szöul.

www.socioling.ye.ro: The Sociolinguistic Society of Korea.

http://www.akse.uni-kiel.de: The Association for Korean Studies in Europe.

www.clickkorea.org/koresanists: koreanisták adatbázisa.

www.yuldo/net/language/htm: nyelvészeti kutatóhelyek adatbázisa.

www.kofo.or.kr: Korea Foundation.

www.terebess.hu: Terebess Kiadó: koreanisztikai tanulmányok és műfordítások.

www.elib.kkf.hu/osvath: Osváth Gábor tanulmányai.

Magyarországi kutatóhelyek

A magyar felsőoktatási intézmények között az ELTE Belső-Ázsiai Tanszéke 1997 óta oktatja a koreai nyelvet a Koreai Nyelv és Kultúra Program keretében. Konferenciáik anyaga: Birtalan 2002, 2004. Koreai nyelvtanfolyam a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán 1989 óta van. Itt jelent meg az első magyarok számára írott koreai nyelvkönyv és igei vonzatszótár (Osváth 1993, 1995–96). Koreai nyelvvel kapcsolatos előadásokat időnként tartanak a Szegedi Egyetem altaji nyelvek kurzusa keretében is, valamint a Veszprémi Egyetemen az általános nyelvészeti program keretében.