Bibliográfia

Altangerel, D. 1993. Šine angli–mongol tol’. A New English–Mongolian Dictionary. Ulānbātar–Krasnojarsk, Krasnojarskij Rabočij.

Bálint Gábor 1877. Az éjszaki [sic!] burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése. Budapest.

Baraišir, Š. 1969. Xalxīn ayalgū. [A halha nyelvjárás.] Ulānbātar, BNMAU Šinjhlex Uxānī Akademi Xel Joxiolīn Xürēlen.

Bawden, Charles R. 1997. Mongolian–English Dictionary. London, Kegan Paul International.

Bayarmaa, Khalzaa 2003. Mongolian Traditions. Reading and Listening Exercises for Mongolian Language Students. Ulaanbaatar.

Benzing, Johannes 1985. Kalmückische Grammatik zum Nachschlagen. Wiesbaden, Otto Harrassowitz.

Bertagaev, T. A. 1959. Kalmyckij jazyk. Moskva–Leningrad, Izdatel’stvo AN SSSR.

Birtalan, Ágnes 1987. Zwei kalmückische Volkslieder aus dem 18. Jahrhundert. Acta Orientalia Hung., 41. 53–74. p.

Birtalan Ágnes 1998a. Burját. In Fodor (szerk.): A világ nyelvei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 206–209. p.

Birtalan Ágnes 1998b. Dahúr. In Fodor (szerk.) 1998, 270–273. p.

Birtalan Ágnes 1998c. Déli mongol nyelvek. In Fodor (szerk.) 1998, 288–292. p.

Birtalan Ágnes 1998d. Halha. In Fodor (szerk.) 1998, 490–495. p.

Birtalan Ágnes 1998e. Kalmük. In Fodor (szerk.) 1998, 652–655. p.

Birtalan Ágnes 1998f. Hamnigán. In Fodor (szerk.) 1998, 659–661. p.

Birtalan Ágnes 1998g. Kitaj. In Fodor (szerk.) 1998, 748–749. p.

Birtalan Ágnes 1998h. Mogol. In Fodor (szerk.) 1998, 961–962. p.

Birtalan Ágnes 1998i. Mongol nyelvek. In Fodor (szerk.) 1998, 965–976. p.

Birtalan Ágnes 1998j. Mongvor. In Fodor (szerk.) 1998, 976–977. p.

Birtalan Ágnes 1998k. Ojrát. In Fodor (szerk.) 1998, 1071–1074. p.

Birtalan Ágnes 1998l. Paoan. In Fodor (szerk.) 1998, 1168–1170. p.

Birtalan Ágnes 1998m. Sárga ujgur. In Fodor (szerk.) 1998, 1131. p.

Birtalan Ágnes 1998n. Tunghszinag. In Fodor (szerk.) 1998, 1433–1434. p.

Birtalan Ágnes–Rákos Attila 2002. Kalmükök – Egy európai mongol nép. Budapest, Terebess Kiadó. /TEXTerebess, 1./

Birtalan, Ágnes 2003. Oirat. In Juha Janhunen (ed.): The Mongolic Languages. London–New York, Routledge, 210–228. p. /Routledge Language Family Series./

Bläsing, Uwe 1984. Die finit indikativen Verbalformen im Kalmückischen. Untersuchung ihrer Anwendung und ihrer Abgrenzung voneinander. Stuttgart, Franz Steiner Verlag.

Bobrovnikov, A. A. 1849. Grammatika mongol’skogo-kalmyckogo jazyka. Kazan’, Universitetskaja Tipografija.

Bosson, James E. 1962. Buriat Reader. Bloomingon, Indiana University Publications–The Hague, Mouton.

Budaev, C. B. 1978. Leksika burjatskih dialektov v sravnitel’no istoričeskom osveščenii. Novosibirsk, Nauka.

Budenz, József 1977. Rövid mongol nyelvtan. Újra közreadja Ligeti Lajos. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. /A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai, 13./

Byambā, R. 1997. Xewtē dörwöljhin üseg, tǖnī dursgalūd. [A vízszintes négyszögletes írás és emlékei.] Ulānbātar, Sanā & Tunā.

Castren, M. A. 1857. Versuch einer Burjätischen Sprachlehre: nebst kurzem Wörterverzeichniss. St. Petersburg, Kaiserliche Akademie der Wissenschaften.

Cewel, Ya. 1966. Mongol xelnī towč tailbar tol’. [A mongol nyelv rövid értelmező szótára.] Ulānbātar, Ulsīn Xewlelīn Xereg Erxlex Xorō.

Colō, Jh. 1965. Jaxčinī aman ayalgū. [Dzahcsin nyelvjárás.] Ulānbātar, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel.

Coloo, Jh. 1967. Biography of Caya Pandita in Oirat Characters. Ulānbātar, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel. /Corpus Scriptorum Mongolorum, 5./

Colō, Jh. 1988a. BNMAU dax’ mongol xelnī nutgīn ayalgūnī tol’ bičig II. Oird ayalgū. [A Mongol Népköztársaság nyelvjárásai. II. Ojrát nyelvjárás.] Ulānbātar, ŠUA-īn Xel Joxiolīn Xürēlen.

Colō, Jh. 1988b. BNMAU dax’ mongol xelnī nutgīn ayalgūnī tol’ bičig. Xalx ayalgū. [A Mongol Népköztársaság mongol nyelvjárásainak szótára. A halha nyelvjárás.] Ulānbātar, ŠUA-īn Xel Joxiolīn Xürēlen.

Čeremisov, K. M. 1973. Burjatsko-russkij slovar’. Moskva, Izd. Sovetskaja Enciklopedija.

Damdinsürüng, Č. 1959. Mongγol uran jhokiyal-un degejhi jhaγun bilig orosibai. [A mongol irodalom száz gyöngyszeme.] Ulaγan Baγatur, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel. /Corpus Scriptorum Mongolorum, 14./

Damdinsüren, C.–A. Luwsandendew 1982. Oros–mongol tol’. [Orosz–mongol szótár.] Ulānbātar, Ulsīn Xewlelīn Gajar.

Doerfer, Gerhard 1965. Ältere westeuropäische Quellen zur kalmückischen Sprachgeschichte Witsen 1692–Zwick 1827. Wiesbaden, Otto Harrassowitz.

Dorjhgotow, A.–Č. Songino 1998. Juragt toli. [Képes szótár.] Ulānbātar, Xūl’ Jüin Yām, ŠUA-īn Xel Joxiolīn Xürēlen.

Engkebatu, 1984. Daγur kelen-ü üges. [A dahúr nyelv szavai.] Kökeqota, Öbör Mongγol-un Arad-un Keblel-ün Qoriy-a. /Mongγol töröl-ün kele ayalγun-u sudulul-un materiyal, 5. [Tanulmányok a mongol nyelvekről és nyelvjárásokról.]/

Engkebatu, 1985. Daγur kelen-ü üge kelelge-yin materiyal. [Anyagok a dahúr nyelv szókészletéhez.] Kökeqota, Öbör Mongγol-un Arad-un Keblel-ün Qoriy-a. /Mongγol töröl-ün kele ayalγun-u sudulul-un materiyal, 6. [Tanulmányok a mongol nyelvekről és nyelvjárásokról.]/

Fodor István (szerk.) 1998. A világ nyelvei. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Gosltunskij, K. F. 1893–1895. Mongol’sko-russkij slovar’, I–III. S. Peterburg, Ikonnikov.

Golstunskij, K. F. 1860. Russko-kalmyckij slovar’. S. Peterburg, Tipografija Akademii Nauk.

Gombojab, Hangin J. 1968. Basic Course in Mongolian. Bloomingon–The Hague, Indiana University–Mouton.

Gombojab, Hangin et al. 1986. A Modern Mongolian-English Dictionary. Bloomington, Indiana University Press.

Groenbech Kaare–Krueger, John R. 1955. An Introduction to Classical (literary) Mongolian. Wiesbaden, Otto Harrasowitz.

Jahontova, N. S. 1996. Ojratskij literaturnyj jazyk XVII veka. Moskva, Nauka.

Janhunen, Juha (ed.) 2003. The Mongolic Languages. London–New York, Routledge /Routledge Language Family Series./

Kałużyński, Stanisław 1977. Dagurisches Wörterverzeichniss nach F. V. Muromskis handschriftlichen Sprachaufzeichneungen. Warsawa.

Kara, G. 1959. Notes sur les dialectes oirat de la Mongolie Occidentale. Acta Orientalia Hung, 8. 111–168. p.

Kara, D. 1972a Knigi mongol’skih kočevnikov. Moskva, Nauka.

Kara György 1972b. A mongol irodalom kistükre. Antológia a klasszikus és mai mongol irodalom és népköltés műveiből. 2. kiadás Budapest, Európa Könyvkiadó.

Kara, György 1982. Specimens of the Solon and the Dagur Languages by A. O. Ivanovskiy. Budapest, MTA Altajisztikai Kutatócsoport. /Debter, 2./

Kara, G. 1986. On the Khitan Writing Systems. Mongolian Studies, 10. 19–24. p.

Kara, György 1995. Daurica in Cyrillic Script. Budapest, MTA Altajisztikai Kutatócsoport /Debter, 10–11./

Kara, Gy. 1996. Aramaic Script for Altaic Languages. Kitan and Jurchin. In Peter T. Daniels–William Bright (ed.): The World’s Writing Systems. New York–Oxford, Oxford University Press, 230–238 p., 537–558. p.

Kara, G. 1997. Early Kalmyk Primers and Other Schoolbooks. Bloomington, Indiana University. /The Mongolia Society Special Papers, 13./

Kara György 1998. Mongol–magyar kéziszótár. Budapest, Terebess Kiadó.

Kara, György 2000. The Mongolian and Manchu Manuscripts and Blockprints of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Kara. G. 2005. Books of the Mongolian Nomads. Bloomington: Indiana, Indiana University.

Kotwitcz, Wladyslaw 1929. Opyt grammatiki kalmyckogo razgovornogo jazyka. Rzvenice u Pragi, Kul’t Rabotniki.

Kowalewski, J. E. 1844–1849. Dictionnaire mongol-russe-français. I–III. Kazan, Universitetskaja Tipografija. [Reprint: Taipei, SMC Publishing Inc. 1993.]

Krueger, John R. 1975. The Kalmyk–Mongolian Vocabulary in Stralenberg’s Geography of 1730. Stockholm, Almqvist & Wiksell International.

Krueger, John R. 1978–1984. Materials for an Oirat-Mongolian to English Citation Dictionary. 1-3 vols. Bloomington, Indiana, The Mongolia Society.

Krueger, John R.–Robert G. Service (eds.) 2002. Kalmyk Old-Script Documents of Isaac Jacob Schmidt 1800-1810. Todo Biciq Texts, Transcription, Translation from the Moravian Archives at Herrenhut. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. /Asiatische Forschungen, 143./

Kőhalmi Katalin 1956. Mongol népek és nyelvek. Magyar Nyelvőr,80. 88–93, 220–227. p.

Kullmann, R.–D. Tserenpil1996. Mongolian Grammar. Hong Kong, Jenesco Ltd.

Legrand. J.–C. Sükhbaatar 1992. Dictionnaire mongol- français. Paris, L’Asiathèque.

Lessing, Ferdinand D. 1982. Mongolian–English Dictionary. Bloomington, Indiana, The Mongolia Society.

Ligeti Lajos 1927. A kitaj nép és nyelv. Magyar Nyelv, 23. 293-310. p.

Ligeti Lajos 1941. A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése. Nyelvtudományi Közlemények, 51. 174–207. p.

Ligeti, L. 1969. Tabgačskij jazyk – dialekt sjan’bijskogo. Narody Azii i Afriki, 1. 107–117. p.

Ligeti, Louis 1972. Monuments en écriture ’Phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó. /Monumenta Linguae Mongolicae Collecta, 3./

Ligeti, Louis 1973. Monuments en écriture ’Phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó. /Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum, 3./

Luwsanbaldan, X. 1975. Tod üsgīn dursgalūd. [A világos írás emlékei.] Ulānbātar, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel. /Corpus Scriptorum Mongolorum, 19./

Luwsandendew, A. 1957. Mongol oros tol’. [Mongol – orosz szótár.] Ulānbātar, Ulsīn Gadād, Dotōdīn Olon Xelnī Tol’ bičgīn Xewlel.

Lubsangdorjhi, Jhügderiin–Jaroslav Vacek 2004. Colloquial Mogolian. An Introductory Intensive Course. Vols. 1–2. Prague, Charles University, Philosophical Faculty, Institute of South and Central Asian Studies, Seminar of Mongol Studies.

Luwsanjhaw, Č. 1976. Mongol xel surax bičig. Gadādīnxand joriūlaw. [Mongol nyelvkönyv külföldiek számára.] Ulānbātar.

Martin, Samuel E. 1961. Dagur Mongolian Grammar, Text and Lexicon. Based on the Speech of Peter Onon. Bloomingon, Indiana University; The Hague, Mouton & Co. /Uralic and Altaic Series 4./

Mönx-Erdene, C. 2005. Soyombo joyadi xemēx mongol üsgīn bičix yoson oršwoi. [A soyombo joyadi nevű mongol írás hagyománya.] Ulānbatar, Daščoilin xīd, Jǖn xürē kollejh.

Muniev, B. D. 1977. Kalmycko-russkij slovar’. Xal’mg-ors tol’. Moskva, Izdatel’stvo Russkij Jazyk.

Odoncsimeg, D.–Dzsagvaral, R.–Kara György 1993. Mai mongol nyelv. Orčin cagīn mongol xel. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Önörbajan, Cedevín 1986. A mai mongol (halha) nyelv igeképzése. Budapest.

Önörbayan, C. 1998. Orčin cagīn mongol xelnī ügjüi. [A mai mongol nyelv alaktana.] Ulānbātar, Ulsīn Bagšīn Ix Surgūl’.

Pallas P. S. 1776. 1801. Sammlungen historischer Nachrichten über die mongolischen Völkerschaften. I-II Bde. St. Petersburg, Kaiserliche Akademie der Wissenschaften.

Pavlov, D. A. 1983. Fonetika sovremennogo kalmyckogo jazyka. Elista, Kalmyckoe Knižnoe Izdatel’stvo.

Popov, A. V. 1847. Grammatika kalmyckogo jazyka. Kazan’, Universitetskaja Tipografija.

Poppe, N. N. 1930. Dagurskoe narečie. Moskva, Nauka.

Poppe, N. N. 1941. Kvadratnoe pis’mennost’. Moskva, Nauka.

Poppe, Nicholas 1951. Khalkha-mongolische Grammatik. Wiesbaden, Otto Harrassowitz.

Poppe, Nicholas 1954. Grammar of Written Mongolian. Wiesbaden, Otto Harrassowitz.

Poppe, Nicholas 1955. Introduction to Mongolian Comparative Studies. Helsinki, Suomalais–Ugrilainen Seura.

Poppe, N. 1957. Mongolian Monuments in hP’ags-pa Script. Wiesbaden, Otto Harrasowitz. /Göttinger asiatische Forschungen, 8./

Poppe, Nicholas 1960. Buriad Grammar. Bloomingon, Indiana University, The Hague, Mouton & Co.

Poppe, Nicholas 1965. Introduction to Altaic Linguistics. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. /Ural-Altaische Bibliothek, 14./

Poppe, N. N. 1966. Ob otnošenii ojratskoj pis’mennosti k kalmyckomy jazyku. In A. Bormanshinov–J. R. Krueger (ed.): Kalmyk-Oirat Symposium. Philadelphia, Penna 191–209. p.

Poppe, Nicholas et al. 1964. Mongolistik. Leiden, E. J. Brill /Handbuch der Orientalistik, 1. Abt., 5. Bd., 2. Abschn./

Rákos Attila 2002a. Beszélt nyelvi hatások az ojrát „világos írásos” szövegekben. In Birtalan Ágnes–Yamaji Masanori(szerk.): Orientalista Nap 2001. Budapest, ELTE Orientalisztikai Intézet, 81–89. p.

Rákos, Attila 2002b. Written Oirat. München, LINCOM /Languages of the World, 418./

Ramstedt, Gustav John 1902. Das Schriftmongolische und die Urgamundart phonetisch verglichen. Helsingfors /Journal de la Société Finno-ougrienne 21/2./

Ramstedt Gustav John 1935. Kalmückisches Wörterbuch. Helsinki, Suomalais–Ugrilainen Seura. /Lexica Societatis Fenno–Ugricae 3./

Rassadin, V. I. 1982. Očerki po istoričeskoj fonetike burjatkogo jazyka. Moskva, Nauka.

Rintschen, B. 1952. Zwei unbekannte mongolische Alphabete aus dem XVII. Jahrhundert. Acta Orientalia Hung., 2. 63–72. p.

Rinčen, B. 1956. Mongγol kelen-ü jhüi-yin bičig (Uduridqal, abiya, üge, ögülberi-yin jhüi). I-II. [A mongol nyelv nyelvtana (Bevezető, hangtan, alaktan, mondattan).] Kézirat.

Rinčen 1970. Oirat Version of Damamūkonāmasūtra. Ulānbātar, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel. /Corpus Scriptorum Mongolorum, 16, II./

Rudnev, A. D. 1913–1914. Hori-burjatskij govor. Opyt issledovanija, teksty, perevod i primečanija. St. Peterburg, Tip. Kirsbauma.

Sambūdorjh, O. 1997. Xel joxiolīn xürēlengīn tod üsgīn nomīn bürtgel. San taxilgīn sudar. [A Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet „világos írásos” anyagainak katalógusa. Füstáldozati szövegek.] Ulānbātar, Mongol Ulsīn Šinjhlex Uxānī Akademi Xel Joxiolīn Xürēlen.

Sanders, Alan J. K.–Jantsangiin Batireedüi 1999. Colloquial Mongolian. The Complete Course for Beginners. London–New York, Routledge.

Sanžeev, G. D. 1941. Grammatika burjat-mongol’skogo jazyka. Moskva–Leningrad, Izdatel’stvo AN SSSR.

Sanžeev, G. D. 1953. Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov.I-II. Moskva, Nauka.

Sanžeev, G. D. 1962. Grammatika burjatskogo jazyka. Moskva, Nauka.

Sanžeev, G. D. 1977. Lingvističeskoe vvedenie v izučenie istorii pis’mennosti mongol’skih narodov. Ulan-Ude.

Sárközi, Alice 2005. Classical Mongolian. München, LINCOM. /Languages of the World, 429./

Sazykin, A. G. 1999. Radnabhadra, Lunnyj svet. Sankt-Peterburg, Peterburgskoe Vostokovedenie. /Pamjatniki kul’tury vostoka, 7./

Senderjav, Alimaa 2003. Parataktische Teilsätze im Khalkha-Mongolischen verso hypotaktische Teilsätze im Deutschen. Ein Beitrag zur Sprachlehrforschung. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. /Tunguso-Sibirica. 12./

Shijiro Murayama 1951. The Method of the Decipherment of Kitan Script. Journal of the Linguistic Society of Japan, 17-18. 47–70. p.

Smitt [sic!], I. Ja. 1832. Grammatika mongol’skogo jazyka. St. Petersburg.

Street, John C. 1963. Khalkha Structure. Bloomington, Indiana University.

Starikov, V. S. (red.) 1970. Materialy po dešifrovke kidan’skogo pis’ma. I-II. Moskva, Nauka.

Süxbātar, O. 1997. Mongol xelnī xar’ ügīn tol’. [A mongol nyelv idegenszavainak szótára.] Ulānbātar, Mongol Ulsīn Šinjhlex Uxānī Akademi Xel Joxiolīn Xürēlen.

Szabó Teréz Mária 1943. A kalmük szóképzés. Budapest, Belső-ázsiai Tsz.

Taskin, V. S. 1963. Opyt dešrifrovki kidan’skoj pis’mennosti. Narody Azii i Afriki no. 1. 127–147. p.

Todaeva, B. H. 1986. Dagurskij jazyk. Moskva, Nauka.

Tömörtogō, D. 1992. Mongol xelnī tǖxen xeljüin ündes. I. Tǖxen awia jüi. [A mongol történeti nyelvtan alapjai. I. Mongol történeti hangtan]. Ulānbātar.

Vacek, Jaroslav–Dž. Luvsandordž–Čoj. Luvsandžav 1979. Učebnice mongolštiny. Hovorový styl. Praha, Státní pedagogické nakladatelství.

Vietze, Hans-Peter 1978. Lehrbuch der mongolischen Sprache. Leipzig, VEB Verlag Enzyklopädie.

Vietze, Hans-Peter–C. Damdinsüren–G. Luwsan–G. Nagy 1981. Deutsch-Mongolisches Wörterbuch. Leipzig, VEB Verlag Enzyklopädie.

Vietze, Hans-Peter 1988. Mongolisch-deutsches Wörterbuch. Leipzig, VEB Verlag Enzyklopädie.

Vladimircov, B. Ja. 1923. O dvuh smeščannyh jazykah Zapadnoj Mongolii. Jafetičeskij Sbornik, 2. 32–52. p.

Vladimircov, B. Ja. 1926. Obrazcy mongol’skoj narodnoj slovesnosti. S.-Z. Mongolija. Leningrad, Institut Živyh Vostočnyh Jazykov imeni A. S. Enukidze.

Vladimircov, B. Ja. 1929. Sravnitel’naja grammatika mongol’skogo pis’mennogo jazyka i halhaskogo narečija. Leningrad, Leningradskij Vostočnyj Institut.

Wandui, E. 1965. Dörwöd aman ayalgū. [Dörböt nyelvjárás.] Ulānbātar, Šinjhlex Uxānī Akademīn Xewlel.

Weiers, Michael 1966. Untersuchungen zu einer historischen Grammatik des präklassischen Mongolisch. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. /Asiatische Forschungen, 28./

Zwick, H. A. 1851. Gram[m]atik der west-mongolischen das ist Oirad oder kalmückischen Sprache. Königsfeld, Gr. Baden.

Zwick, H. A. 1852. Handbuch der westmongolischen Sprache. Hüfingen, I. N. Heinemann.