Szakirodalmi útmutató

Bevezető és összefoglaló művek a japán nyelvről

A japán nyelvvel tudományosan foglalkozni kívánók számára a japán nyelv sajátosságairól, nyelvtörténeti, hangtani és nyelvtani alapkérdésekről átfogó bevezető ismereteket ad Kindaichi 1978 és Miller 1967, valamint ennek japán verziója Miller 1972 kiegészítésekkel és az alapműveket tartalmazó bibliográfiával. Szintén alapműnek számít Icsikava–Hattori 2000 japán nyelv fejezete, amelyben pontos leírást kaphatunk a japán nyelvről fonológia, nyelvtan, szókincs, nyelvjárás, nyelvtörténet és genealógia kérdéskörére osztva. Wenk 1954–1959 a mai japán leíró hangtantól kezdve hangtörténeti kérdések és sino-japán hangtani kérdésekig komplett leírást ad. Wenk a korabeli japán nyelvészek eredményeit is alaposan átvizsgálva ad átfogó elemzést a japán fonetika kérdéseiről. Részletes bevezetőt ad a mai japán nyelvtanba Martin 1987 és Hinds 1986. Úgyszintén kiváló bevezetés a klasszikus japán nyelvbe Ikeda 1975 gazdag illusztrációs szövegekkel. Sansom 1928 is ajánlható a klasszikus japán nyelv tanulmányozásához.

A mai japán nyelvtanulás

A mai japán nyelvtanulásban az írás mellett az írott és beszélt nyelv közötti jelentős különbség okoz nehézségeket a kezdő tanulók számára. Így különböző tanulási szinteket és célokat megjelölő sokféle tankönyv jelent meg és számos intézménynél saját kurzusaik számára fejlesztenek tananyagokat. Döntő többségük az írás nehézségeire hivatkozva csak latin betűs átírásban vagy művi módon kevés kandzsival, és szinte csak hiraganával írt szövegekkel operál, ennek következménye az, hogy az adott nyelvkönyv tanulása után sem lesznek képesek normális szövegeket olvasni a tanulók. Az írott és beszélt nyelv különbsége miatt a japán nyelvtanulásban az a célszerű, ha a tanuló a tanulás első szakaszában az olvasási készség fejlesztésére helyezi a súlyt, és nemcsak az írás tanulása miatt, hanem mert a nyelvtani elemek az írott nyelvben jelennek meg teljességben, a beszélt nyelvben pedig a nyelvtani szabályok egyszerűsége miatt nagyon gyakori a „szabálytalanság” és „hiányosság”. Ebből a szempontból a japán nyelv mindennapi írásmódjának megfelelően szerkesztett angol nyelvű nyelvkönyv egyik legjobbjaként ajánlható a Yoshida et al. 1973.

A magyar tanulók számára pedig Jamadzsi 1990 a legjobb bevezető nyelvkönyv, amely mind a beszélt nyelvre, mind az írott nyelvre tekintettel tanít a japán nyelvi életnek megfelelően, japán nyelvészeti és japán-magyar kontrasztív elemzésén alapulva. A könyv a mai japán nyelv minden fontos elemét tárgyalja az alap-mondattípusokon keresztül. A kandzsi és kana írásmódot bemutató táblák segítik a japán írások helyes tanulását. A végén található bőséges japán-magyar szószedet nagyban könnyíti a tanulást. A könyv 17 leckéből áll, a 12-13. leckéig eljutva a tanuló képessé válik irodalmi szövegek vagy szakmai cikkek olvasására is.

Szótárak

A mai japán tanuláshoz elsősorban ajánlott a Kenkyusha kiadásként híres Watanabe–Skrzypczak–Snouden 2003 japán-angol és Takebayashi 2002 angol-japán nagyszótárak. Ezek a szótárak mindig újabb kiadásban kaphatók. Japán-orosz, japán-német, japán-francia, japán-spanyol és japán-kínai stb. szótárak is vannak, de a Kenkyusha kiadású nagyszótár a legjobb a kezdők számára gazdag szókincse és kiváló nyelvtani példa-mondatai miatt. Kezdők számára nélkülözhetetlen a Kandzsi szótár. Spahn–Hadamitzky–Fujiie-Winter 1996 és Haig 1997 kandzsi szótára ajánlott. Haladóknak minél előbb érdemes japán értelmező szótárt és kandzsi-japán szótárt használni. Japánban sokféle értelmező szótár készült. A legnagyobb a 14 kötetes Nihon kokugo daidzsiten 2000–2002. Egy kötetesben legautentikusabb Sinmura 1998 és Macumura 1990. A kandzsi szótárak szintén sokfélék: a legnagyobb és a kínai tanulmányozásnál is alapműnek számító, 15 kötetes Morohasi 2000, vagy a kisebb Ozaki et al. 1992. A klasszikus japán nyelv tanulásához Nakata–Vada–Kitahara (1993) egy kötetes régi japán szótára kiváló segédeszköz, enciklopédikus adatai valamint gazdag képanyaga miatt.

A japán nyelvkutatás eredményeit összefoglaló lexikonok, amelyek a japán nyelvkutatás minden területére kiterjedő részletes információt adnak: Kokugogakkai [Japán Nyelvészeti Társaság] 1980, Kindaicsi–Hajasi–Sibata 1988, Szató 1977. A japán nyelv általános nyelvészeti kutatásának áttekintésére nagyon hasznos kötetként ajánlott Tsujimura 2002.

Fontosabb szövegkiadások és sorozatok

A japán nyelvtörténeti kutatáshoz alapvető forrásanyagot hasonmás kiadásban adja rövid könyvészeti magyarázatokkal Okimori 1991.

Hanava, Hokinoicsi (1746–1821) által összegyűjtott irodalmi és történeti írások, naplók stb. régi japán írások tematikus gyűjteménye, amelynek első kiadása 1819–1821-ben jelent meg, a modern kiadását a Gunso ruidzsú kankókai (ed.) 1923–29-ben és 1957–60-ban jelentette meg. E gyűjtemény a japán nyelv és irodalom valamint történelem kutatásához nélkülözhetetlen forrásanyagot tartalmazza.

A japán dalok nagy gyűjteményét, Kokka taikan első és második kötetét első alkalommal 1901–1903-ban (első kötet) illeve 1925–26-ban (második kötet) adták ki, legújabb kiadasa Sinpen Kokkataikan címmel 10 kötetben jelent meg 1983–1992-ben. Nakata 1964– a régi szótárak nagy sorozata. A tokiói Egyetem Forrásanyag Intézete (Sirjó Henszandzso) 1952 óta gyűjti össze és adja ki a régi naplók, feljegyzések nagy gyűjteményét, Dai nihon kokirokut, máig 115 kötet megjelent.A régi japán vaka-vers elméleti írások gyűjteménye Szaszaki et al. 1956-97. A japán klasszikus irodalom nagy sorozata a 102 kötetes Ivanami Nihon kotenbungaku taikei. A japán klasszikus irodalom új sorozata a 105 kötetes Ivanami Sin nihon kotenbungaku taikei. Japán eszmetörténet nagy sorozata a 67 kötetes Ivanami Nihon siszó taikei. A japán esszéírások nagy gyűjteménye a 80 kötetesNihon zuihicu taiszei.

Történelmi és eszmetörténeti kutatáshoz alap-forrásgyűjtemény a Kuroita 1929–1967, és a Suzuki gakudzsucu zaidan 1973, a japán buddhista írások nagy gyűjteménye, a gyűjteményben ayonban a nyelvtörténeti kutatáshoz is fontos írásokat találunk.

Szakfolyóiratok

Bungaku gogaku, Irodalom és nyelvészet. Nihon koten bugakukai (Régi japán irodalom Társasága). Tokió

Gekkan gengo, Nyelv, havi folyóirat. Taisúkan, Tokió

Gekkan nihongo, Japán nyelv, havi folyóirat. Aruku, Tokió

Gengokenkjú, A nyelvkutatás. Nihon gengogakukai, Tokió

Journal of Japanese Studies. The Society for Japanese Studies, Washington

Kokugogaku, Japán nyelvészet. Kokugogakkai, Tokió

Kokugo kokubun, Japán nyelv és irodalom. Kjóto daigaku kokugokokubungakukai, Kiotó

Kokugo to kokubungaku, Japán nyelv és irodalom. Tókjó daigaku kokugo kokubungakukai, Tokió.

Monumenta Nipponika. Sophia University, Tokió

Nihongogaku, Japán nyelvészet. Meidzsi soin, Tokió

Nihongo kjóiku, Japán nyelvoktatás. Nihongo kjóiku gakukai, Tokió

Journal of the American Oriental Society (JAOS). American Oriental Society, Ann Arbor

Bulletin of the School of Oriental and African Studies (BSOAS). London

A fentieken kívül számos japán nyelvvel foglalkozó folyóirat található Journal of Japanese Linguistics címszó alatt az interneten.

A nyelvhez kötődő egyéb internetes honlapok:

— Linguistics and Language-Related Web Sites in Japan

— University of Washington Libraries. Japanese Studies

— Japanese Collections in the United States

— Japanese Language and Literature

Magyarországi kutatóhelyek

Japán nyelvet az ELTE BTK keleti nyelvek és kultúrákalapszak japán szakirányán és a Károli Gáspár Református Egyetem BTK keleti nyelvek és kultúrákalapszak japán szakirányán, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar japán nyelvkurzusain, a Szegedi, Pécsi és Debreceni Egyetem japán nyelvkurzusain tanítanak.