Szakirodalmi útmutató

Nyelvtani leírások:

A sumer nyelvnek nincs általánosan elfogadott leíró nyelvtana. A legnagyobb nézeteltérések és következésképpen különbségek a sumer ige leírásában találhatók. A leggyakrabban használt kézikönyv még mindig Thomsen 2001, mely azonban nem nyújt koherens nyelvtani leírást, hanem a sumer nyelvtani kutatás eredményeit és problémáit foglalja össze. A könyv ma már nem használható Attinger könyvének nyelvtani része nélkül (Attinger 1993, 1–318), mely fejezetről fejezetre kommentálja Thomsen könyvét. Römer bevezetésének (Römer 1999) használata óvatosságot kíván, mert a szerző kritikátlanul tárgyalja a nyelvtani irodalmat.

Leíró nyelvtanok: Poebel 1923, Jestin 1951, Falkenstein 1964, Kaneva 2006, Hayes 1997, Edzard 2003, Michalowski 2004, Zólyomi 2006, és Cunnigham 2006. Falkenstein 1949–1950 és Kärki 1967 kisebb szövegcsoportok nyelvtanának leírására válllalkozik. Nyelvtani tankönyvek: Hayes 2000, Bord 2001; Volk 2003 egy szószedettel ellátott olvasókönyv kezdők számára.

Attinger 1993 (1–318), Michalowski 2004, Zólyomi 2006 és Cunnigham 2006 tükrözik leginkább a modern nyelvészet eredményeinek és módszereinek alkalmazását a sumer nyelvtani kutatásokban.

Black–Zólyomi 2000 egy Oxfordban tartott sumer nyelvtani konferencia előadásait gyűjti össze, kereszmetszetét adva napjaink sumer nyelvészeti kutatásainak. A kötet bevezetőjének készült, de a kötetben nem publikált összefoglaló tanulmány a sumer nyelvtani kutatások lehetőségeiről és korlátairól Black–Zólyomi 1999.

Szótárak

A sumer nyelvnek nem készült teljes, átfogó szótára nyomtatott formában. A Philadelphia-i Pennsylvaniában készített sumer szótárnak csupán négy kötete jelent meg, melyek a B betűt és az A betű mintegy kétharmadát tartalmazzák (ld. Sjöberg et al. 1984–1998). A szótár nyomtatott változatának készítése abbamaradt, helyette egy online változat készül, melynek egyre bővülő interaktív változata jelenleg is elérhető: The Pennsylvania Sumerian Dictionary.

Több szövegkiadás tartalmaz glosszáriumokat, melyek kisebb szövegcsoportok szókincsét dolgozzák fel: az i. e. III. évezred közepének sumer felirataihoz ld. Behrens–Steible 1983; az i. e. III. évezred végének jogi szövegeihez ld. Falkenstein 1957, 89–175, adminisztratív leveleihez ld. Sollberger 1966, 93–191; a hellenisztikus kor kétnyelvű himnuszaihoz ld. Oberhuber 1990.

Jellisták és írásrendszer

A két legáltalánosabban használt átfogó jellista Labat–Malbran-Labat 1995 és Borger 1988. Ez utóbbinak 2003-ban megjelent egy jelentősen átdolgozott változata (Borger 2003). A Labat-féle jellista paleográfiai része sokkal gazdagabb Borger könyveiénél. Az online sumer szótár, The Pennsylvania Sumerian Dictionary, tartalmaz egy online jellistát, mely Miguel Civil kiadatlan jellistáján alapszik.

Az ékírásos jelek formáinak legrészletesebb gyűjteménye még mindig Fossey 1926, mely több mint 30 ezer jelformát mutat be. A The Cuneiform Digital Palaeography Project ezt a könyvet válthatja fel amikor teljessé válik honlapja, amelyen az ékírásos jelek formái digitális fényképeken tanulmányozhatók.

Rövidebb időszakok és kisebb korpuszok jellistái: Green et al. 1987 (Uruk-i szövegek, i. e. IV. évezred vége; a könyv legfontosabb recenziója Steinkeller 1995), Deimel 1922 (Fára-i szövegek, i. e. 26. sz.), Rosengarten 1967 (i. e. 25. sz.), Schneider 1935 (III. Ur-i dinasztia szövegei, i. e. 21. sz.), Mittermayer 2006 (óbabilóni irodalmi szövegek).

Az ékírás működéséről és rendszeréről magyarul Bermant–Weitzman 1976 ad használható áttekintést. Cooper 1996 és Krebernik–Nissen 1994 a legjobb, asszíriológusok által írt összefoglalások az ékírásról. A sumerre alkalmazott ékírás rendszeréről a klasszikus tanulmány Civil 1973. Coulmas 2003 az írásrendszerek, köztük az ékírás, nyelvészeti szempontú tárgyalását adja. Az ékírás kialakulásáról és az i. e. IV évezred végi rendszerről Nissen–Damerow–Englund 1991, Schmandt–Besserat 1992, Michalowski 1993a (Schmandt–Besserat 1992 igen kritikus recenziója), Schmandt–Besserat 1996, Kalla 1996, Michalowski 1996, Englund 1998, Glassner 2003 és Damerow 2006 ajánlható tanulmányozásra. Az ékírás irányáról ld. Powell 1981.

Szöveg kiadások:

A sumer nyelvű szövegek korpusza nem lezárt. Napjainkban is egyre másra bukkannak fel újabb szövegek, és ha a politikai helyzet lehetővé teszi, hogy újra elinduljanak a régészeti ásatások Irakban minden bizonnyal még több ékírásos szöveg lát majd nap világot. A mostanáig előkerült szövegek a világ számtalan múzeumában, több földrészen elszórva találhatók. Az ékírás viszonylag kései megfejtése (19. század közepe) és a szövegek rendkívül nagy száma mellett, ez a két tényező is szerepet játszik abban, hogy az ékírásos (sumer és akkád) szövegek filológiai feldolgozottságának szintje meg sem közelíti a görög és latin szövegekét. Nem léteznek az ismert szövegeket mindenki számára hozzáférhetővé tevő sztenderd sorozatok és valószínű, hogy nyomtatott formában ezek már soha nem is fognak elkészülni, szerepüket egyre inkább a folyamatosan bővíthető online szövegkiadások veszik át (ld. alább).

Az ékírásos szövegek kiadásainak és szakirodalmának alapvető bibliográfiája Borger 1967–1975, mely 1973-ig dolgozza fel az irodalmat. Évenként közöl hasonló bibliográfiát az Archiv für Orientforschung folyóirat “Register Assyriologie”, illetve az Orientalia folyóirat “Keilschriftbibliographie” elnevezésű melléklete. A mezopotámiai írásbeliség műfajaiba Van De Mieroop 1999 nyújt bevezetést.

Az asszíriológia legátfogóbb kézikönyve, a Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie első kötete 1928-ban jelent meg, a II. világháború után 1957-ben folytatódott kiadása a harmadik kötettel. Jelenleg a 10. kötetnél (2003–2005) tart a “Priesterverkleidung” címszónál. A háború előtti kötetek napjainkra nagyon elavultak.

A sumer nyelvű adminisztratív szövegek kiadásait lehetetlen lenne ezen a helyen felsorolni. Englund 1998, Krebernik 1998, Bauer 1998 és Sallaberger 1999 részletes bevezetést és bibliográfiai segítséget nyújtanak az ezzel a korpusszal foglalkozni kívánók számára. Valamennyi szövegekiadás bibliográfiai adatai megtalálható a Cuneiform Digital Library Initiative (ld. alább) honlapján is.

Jog szövegek kiadásához ld. Edzard 1968, Krecher 1974, Gelb–Steinkeller–Whiting 1991. Az i. e. III. évezred végi peres ügyek jegyzőkönyveit rögzítő táblák kiadása Falkenstein 1956 és 1957. A mezopotámia jogról általában ld. Westbrook (2003) összefoglaló kötetét.

A sumer leveleket kiadó két monográfia Sollberger 1966 és Kienast–Volk 1995.

A történeti feliratok recens kiadásai: Cooper 1986, Frayne 1993 és 1990, Edzard 1997, Frayne 1997 és a részben hasonló korpuszt publikáló Behrens–Steible 1982 és 1991.

Nincs átfogó sorozat, mely az irodalmi szövegeket publikálná. Az irodalmi szövegek kiadásai szakfolyóiratokban és monográfiákban lelhetők fel. Az Electronic Text Corpus of Sumerian Literature (ld. alább) projekt honlapján részletes bibliográfia található, ahol szinte valamennyi kiadás bibliográfiai adatai elérhetők. A sumeri irodalom rövid jellemzését adja Krecher 1978, Michalowski 1995 és Black et al. 2006, xix–lxiii. Veldhuis 1997, Tinney 1999, Volk 2000 és Robson 2001 az ó-babilóni irodalmi szövegek kontexusát jelentő irnoki iskolák működését és curriculumát tárgyalják. Wilcke 1975, Black 1998 és Veldhuis 2004 az sumer irodalom irodalom elméleti megközelítései.

A mezopotámia lexikális listák kiadásai a Materialen zum Sumerischen Lexikon / Materials for the Sumerian Lexicon (= MSL) c. sorozat köteteiben találhatók. Az 1937-ben indult, összesen 18 kötetet számláló sorozat utolsó kötete 2004-ben jelent meg. Az archaikus (i. e. IV. évezred vége, III. évezred eleje) lexikális listáit Englund és Nissen adták ki (1993). A mezopotámia lexikális listák rövid jellemzését adja Civil 1995.

Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapnak az interneten elérhető sumer szöveges adatbázisok. A történeti szövegek kivételével minden nagyobb szövegcsoport elérhető ma már a világhálón is. Az óbabilóni irodalmi szövegek online korpusza: Electronic Text Corpus of Sumerian Literature (= ETCSL). Sumer adminisztratív szövegek (i. e. IV–III. évezred) elektronikus korpusza: Cuneiform Digital Library Initiative (= CDLI). Az i. e. III. évezred végének adminisztratív szövegeinek korpusza (némi átfedés van a CDLI-vel): Database of Neo-Sumerian Texts (= BDTNS). A lexikális listák korpusza megtalálható: Digital Corpus of Cuneiform Lexical Texts (= DCCLT).

Antológiák:

Komoróczy 1983 egy átfogó válogatást nyújt sumer irodalmi szövegekből. Harmatta 2003 számos sumer nyelvű történeti jellegű szöveget tartalmaz..

Angol nyelven a legtöbb irodalmi szöveget Jacobsen 1987 és Black et al. 2006 tartalmazza. Ez utóbbi az ETCSL fordításaiból ad válogatást, és egy hosszabb bevezető tanulmányt is tartalmaz a sumer irodalmi szövegekről. George 1999 tartalmazza valamennyi sumer nyelvű Gilgames eposz fordítását az akkád nyelvű változatok mellett. Vanstiphout 2003 négy sumer narratív szöveg fordítását tartalmazza bevezető tanulmányokkal ellátva. Michalowski 1993 sumer nyelven írt levelekből ad terjedelmes válogatást. Roth–Hoffner 1995 a sumer nyelvű “törvénykönyveket” teszi elérhetővé angol nyelven. Ez utóbbi három munka a szövegeket sumerül is közli átírásban.

Hallo 1997, 2000 és 2002 valamennyi sumer szövegtípusból tartalmaz bőséges válogatást. Kaiser 1982–1997 hasonlóan átfogó válogatást nyújt német nyelven.

Chavalas (ed.) 2006 sumer és akkád nyelvű történeti szövegekből ad átfogó válogatást.

Sorozatok, szakfolyóiratok:

A legfontosabb szakfolyóiratok, melyekben a sumer nyelvvel illetve sumer nyelvű szövegekkel kapcsolatos publikációk jelennek meg:

Acta Sumerologica (= ASJ) (The Middle Eastern Culture Center in Japan, Hiroshima)

Altorientalische Forschungen (= AoF) (Akademie Verlag, Berlin)

Archiv für Orientforschung (= AfO) (Institut für Orientalistik der Universität Wien, Wien)

Archív Orientální (= ArOr) (Oriental Institute of the Academy of Sciences of the Czech Republic, Prague)

Bibliotheca Orientalis (= BiOr) (The Netherlands Institute for the Near East, Leiden)

Journal of Cuneiforms Studies (= JCS) (American Schools of Oriental Research, Boston)

Journal of Near Eastern Studies (= JNES) (The University of Chicago, Chicago)

Journal of the American Oriental Society (= JAOS) (American Oriental Society)

Orientalia (= Or) (Pontificio Istituto Biblico, Roma)

Orientalische Literaturzeitung (= OLz) (Akademie Verlag, Berlin)

Revue d’Assyriologie et d’Archéologie Orientale (= RA) (Presses Universitaires de France, Paris)

Zeitschrift für Assyriologie und Vorderasiatische Archäologie (= ZA) (Walter de Gruyter, Berlin–New York)

A Cuneiform Digital Library Initiative (University of California, Los Angeles — Max Planck Institute for the History of Science, Berlin) három online folyóiratot jelentet meg a honlapján: Cuneiform Digital Library Notes, Cuneiform Digital Library Bulletin, Cuneiform Digital Library Journal.

A sumerológiai tárgyú monográfiákat megjelentető sorozatok közül napjainkban kettő tűnik ki a megjelentetett munkák száma és fontossága tekintetében: a Münster-i Ugarit-Verlag által gondozott Alter Orient und Altest Testament sorozat, és a Leiden-i Brill kiadó által gondozott Cuneiform Monographs sorozat.

A nyelvhez kötődő egyéb internetes honlapok:

Az ókori Közel Kelettel kapcsolatos, a világhálón elérhető anyagok legegyszerűbben az Abzu elnevezésű portál keresztűl érhetők el. A londoni British Museum Mesopotamia honlapján rengeteg érdekes információ található. Napra kész információ forrás az Ancient Near East.net elnevezésű portál.

Magyarországi kutatóhelyek:

A magyar felsőoktatási intézmények közül a sumer nyelv egyedül az ELTE BTK Ókortudományi Intézetének Asszíriológia és Hebraisztika Tanszékén tanulható, az ókori nyelvek és kultúrák alapszak asszíriológia szakiránya keretében.