Szakirodalmi útmutató

Az arab nyelvvel kapcsolatos arab nyelvű és európai nyelveken született irodalom hatalmas, alig áttekinthető terjedelmű. Ezzel együtt alig rendelkezünk olyan művekkel, amelyek akár egyetlenegy részterületet kimerítően tárgyalnának. Alapvető bibliográfiák bibliográfiája Fischer-Gätje 1982-1992, Bd. II, 518–519. Fischer–Gätje 1982-1992, amely ma e kérdéskör legalapvetőbb kézikönyvének tekinthető, a leíró fejezetek mellett alapvető bibliográfiákat is tartalmaz az alábbiakban tárgyalt egyes kérdéskörökre vonatkozóan. Használat előtt alaposan tanulmányozni kell mindhárom kötet tartalomjegyzékét, mert noha az első kötet tárgyalja a nyelvtudományt, fontos idevonatkozó kérdéseket érint a második, az irodalomtudománnyal foglalkozó kötet is, a bibliográfiák jelentős része pedig a harmadik kötetben (Supplementum) található. Fontos segédeszköz még az eredetileg Pearson szerkesztésében indult IndexIslamicus, amely újabban CD-ROM változatban is hozzáférhető (Index 1998). A CD-ROM változat előnye, hogy egy helyen található meg a korábban számos folytatásban, külön kötetben, esetenként füzetekben megjelent anyag (kivétel Behn 1989), valamint hogy bármely szóra rákereshetünk. Újabban az interneten érhető el előfizetéssel: www.csa1.co.uk/csa/factsheets/islamicus-set-c.php

Jó weboldal: Arabic Linguistic Society, Bibliography of Arabic Linguistics 1979-1994: www.lib.umich.edu/area/Near.East/ALSLING.html

A megelőző időszakra ld. Bakalla 1983.

Nyelvtani leírások:

I. Írott nyelv (klasszikus, irodalmi, stb. arab)

a) nyelvtanok

Wright 1896-1898 (számos újranyomat) klasszikus mű, amely mind a mai napig megőrizte jelentőségét, noha szinte minden kérdéskört avíttan tárgyal. (Kevéssé ismert, hogy doktori disszertációjában Borg 1968 feldolgozta Wright példamondatainak a forrásait.) Vernier 1891-1892 hasonló jellegű mű francia nyelven, ám kevésbé terjedt el. Brockelmann 1969 (számos korábbi kiadás, újranyomat) szintén klasszikus mű, amelyet ma is használunk. Nagyon tömör, helyenként túlságosan is. Jó, bár elavult bibliográfiát is tartalmaz. Fischer 1972 jól használható klasszikus nyelvtan, amely Brockelmann művét hivatott felváltani. Badawi–Carter–Gully 2004 a jelen pillanatban legújabb mű, kiváló alkotás kiváló szakemberek tollából. Sok benne a sajtóhiba. Jusmanov 1928 (új kiadás 1985) rövid, tömör leírása a klasszikus arab nyelv grammatikájának. Haszonnal forgatható alapos mű Blachère–Gaudefroy-Demombynes 2004, amelynek legelső kiadása 1939-ben jelent meg. Reckendorf 1898 és Reckendorf 1921 két alapmű, amely elsősorban a korai (klasszikus kori) próza és költészet nyelvezetét tárgyalja. Használatuk alapos elmélyedést kíván, ám megfelelő szorgalommal és kitartással roppant nagy haszonnal forgathatók. (Ha az ember egy konkrét kérdésnek akar utánanézni, nehéz megtalálni, hogy hol is tárgyalja az adott kérdést a szerző. Használat előtt mindenképp időt kell szakítani e művek felépítésének, szerkezetének a tanulmányozására.) Szemjonov 1941 a modern arab nyelv első mondattana, amely 19. sz. végétől a 20. sz. harmincas éveiig terjedő szövegeken alapul. Cantarino 1974-1975 szolíd mű, amely amely 1945 előtt megjelent prózai műveket vesz figyelembe; haszonnal forgatható. El-Ayoubi––Fischer–Langer 2001- négy részre tervezett vállalkozás, amelyből eddig az első rész első két kötete jelent meg: Teil I, Band 1 (XXIV, 543 o. Einleitung: Grundlagen der deskriptiven Syntax des Arabischen. Das Nomen und sein Umfeld: Die autonomen Wortarten des Nomens. Substantiv und Adjektiv. Das Vorfeld der Nominalgruppe: Partitive, Quantitative, Numeralia. Das Nachfeld der Nominalgruppe: Attribut, Quasi-Attribut. Apposition, referentielle Genitivannexion), Teil I, Band 2 (XIV, 617 o. Die konnektiven Wortarten des Nomens. Pronomina, Adverbia, Präpositionen.) Az adott kérdéskört németes alapossággal igyekszik teljesen kimerítően tárgyalni; haszonnal forgatható. Belova 1985 az arab szintakszis kérdéseit tárgyalja a modern nyelvtudomány fényében. Érdekes vállalkozás, gyakorlati jelentősége csekély. Nöldeke 1963 egy eredetileg 1897-ben megjelent mű kiegészítésekkel ellátott új kiadása, amely a klasszikus kor arab nyelvének egyes nyelvtani részletkérdéseit tárgyalja. Hasznos mű, amelyet elsősorban a már alapos ismeretekkel bíró szakember használ. Haywood–Nahmad 1962 szolíd, tömör mű igen szép tipográfiával. Az arab nyelv történeti nyelvtanának majdani megírásához való fontos hozzájárulás Hopkins 1984.

b) leírások

Beeston 1970 az arab nyelv leírása kívülálló érdeklődők számára. Minthogy egy arabul kiválóan tudó, nagyon okos ember írta, arabisták is nagy haszonnal forgathatják. Chejne 1969 hasznos ismereteket tartalmaz, ám óvatosan kezelendő: számos kérdést felületesen, nem kielégítően és elavultan tárgyal. Diem 1974 rövid, tömör lexikonszócikk az arab nyelvről; nagyon jó. ^cArabiyya 1960 az arab nyelvet tárgyaló kiváló, tömör szócikk egy alapvető kézikönyvben, jó irodalmi hivatkozásokkal. Figyelemreméltó tömör leírást ad a klasszikus arab nyelvről és a dialektusokról nyelvtörténeti magyarázatokkal Bergsträsser 1983 (161–208. p.), amely egy eredetileg 1928-ban megjelent mű angol fordítása. Részletes és kiváló leírásokat tartalmaz az arab nyelv szerkezetéről és legkülönfélébb aspektusairól kiváló bibliográfiák kíséretében Fischer–Gätje 1982-1992.

c) tankönyvek

Tritton 1943 (számos kiadásban és újranyomásban) igen tömör, kiváló tankönyv, amely azonban a címében foglaltakkal ellentétben magántanulásra nem igazán alkalmas, csak jó tanár felügyelete és vezetése alatt használható. A példamondatai között sok a nyelvtanilag nehéz, összefüggéseiből kiragadott, önállóan alig érthető mondat. Igen elterjedt és közkedvelt, gyakorlatias célokat követő mű Abboud–McCarus 2002 és Abboud 1983. Krahl–Reuschel–Schulz 2005, Krahl–Reuschel–Jumaili 2004 és Schulz–Krahl–Reuschel 2000 egy eredetileg az NDK-ban, Lipcsében 1974-ben indult, számos alkalommal átdolgozott és részben változó szerzők neve alatt, számos kiadásban megjelent, eredetileg több részből álló nagyszabású mű legújabb kiadásai. A mű tanári segítséggel jól használható, jóllehet a számos átdolgozás dacára szövegei megszületésének korát idézik. Ambros 1969 kiváló felépítésű, gondosan megtervezett, alapos tankönyv. A hasonló művek többségétől eltérően már a kezdetektől hozzászoktatja a használóját ahhoz, hogy az írott modern arab nyelv nem jelöli a magánhangzókat. Külön füzetben jelent meg hozzá szószedet. Kovaljov–Sarbatov 1960 hagyományos felépítésű, alapos, jó tankönyv. Hátránya, hogy szövegei nem mindig az arab-iszlám kultúrához kapcsolódnak és gyakran nagyon is korhoz kötöttek (pl.: A vaskohászat rejtelmei, Lenin a Szmolnijban, stb.). Tankönyvként is jól használható Blachère 1988, amelynek első kiadása 1940-ben látott napvilágot. Dévényi-Iványi 1992, Dévényi-Iványi 1995 és Dévényi-Iványi 2002 kiváló magyar nyelvű tankönyv-együttes, amely a modern irodalmi nyelv mellett helyenként bepillantást ad egyes népnyelvi jelenségekbe is. Sok praktikus, a mindennapi életben is haszonnal alkalmazható szöveget tartalmaz; két kiváló szakember írta, akik nagyszerűen ismerik a nyelvet, és hosszú tanítási gyakorlattal is rendelkeznek.

II. Dialektusok

A dialektusok egyre növekvő irodalmából csak néhány fontosabb tételt emelünk ki. Bibliográfia: Fischer–Jastrow 1980, 293–302. p., ill. Fischer–Gätje 1982-1992, Bd. I, 124–127. p., Bd. III, p. 247–252.

a) nyelvtanok

i. összefoglaló jellegű munkák

Fischer–Jastrow 1980 a vártnál kevesebbet nyújt, mindazonáltal hasznos mű. Brockelmann 1908-1913 részben ma már elavult, ám haszonnal forgatható, különösen az arab dialektusok mondattana terén, minthogy szerzője az egyes jelenségek alatt mindig tárgyalja az arab dialektusok vonatkozó adatait is a számára hozzáférhető művek alapján, és ezt a kérdéskört számos modern szakmunka is figyelmen kívül hagyja.             

ii. egyes dialektusokat bemutató munkák, tankönyvek

Marokkó

Harrell 1962 tömör, megbízható nyelvtani leírás, míg Harrell–Abu-Talib–Carroll 1965 nagy segítséget nyújt ennek a dialektusnak az elsajátításában.

Algéria

Miskurov 1982 a nyelvleírás mellett szövegmintát is ad a sorozat hagyományainak megfelelően. Cohen 1912 az algíri arab egyik kommunális dialektusának szövegmintákkal kísért, roppant alapos, mesteri leírása a 20. sz. egyik legnagyobb sémi nyelvészének a tollából 559 oldalnyi terjedelemben.

Tunisz

Singer 1984 részletes, kiváló mű, amely a hang- és alaktant tárgyalja.

Líbia

Gyakorlati célokat szolgál magyar nyelven Jurányi–Mihályi–Iványi–Dévényi 1988.

Egyiptom

Spitta-Bey 1880 klasszikus mű, amely tisztes kora ellenére megőrizte alapvető jelentőségét. A számos gyakorlati célokat szem előtt tartó tankönyv közül megemlítünk két jól használható művet: Mitchell 1956, Abdel-Massih 1975. Mind a mai napig megőrizte frissességét Gairdner 1926.

Libanon

El-Hajjé 1954 tömör, megbízható leírással szolgál, míg Feghali 1928 pompás, részletes munka.

Szíria

Cowell1964 értékes kézikönyv, amely a szíriai arab dialektus részletes grammatikai leírását nyújtja. Bloch–Grotzfeld 1964 és Grotzfeld 1964 szintén haszonnal forgatható.

Irak

Erwin 1963 és Erwin 1969 mellett jól használható McCarthy–Raffouli 1964-1965 is.

Málta

Borg–Azzopardi-Alexander 1997 leíró nyelvtan, míg Vella 1980k. jól használható gyakorlati nyelvkönyv.

iii. egyéb nyelvváltozatok

Blau 1966-1967. már klasszikus mű, amely tulajdonképpen a közép-arab teljes leíró nyelvtanát adja. Kiváló mű, nagyon jól használható.

Szótárak

I. Írott nyelv (klasszikus, irodalmi, stb. arab)

Ez a nyelv mintegy másfél évezrednyi időszakot ölel át és hatalmas területeken használták, ill.használják mind a mai napig. Egyes szegmensei viszonylag elfogadható módon vannak feldolgozva, ám hatalmas hiányokkal is találkozunk, fontos korok, területek és tárgykörök alig, vagy egyáltalán nincsenek feltárva. A kéziratokban fennmaradt szövegek egy jelentős része még ki sincs adva, ill. a rendelkezésünkre álló szövegek kiadásai gyakran nem jók. Maguk az arabok e nyelv egészét egységes korpuszként fogják föl: pl. bármilyen modern szövegben minden külön jelzés nélkül előfordulhat Korán-idézet, a Próféta valamely mondása, vagy egy idézet az iszlám keletkezése előtti költészetből, jóllehet ezeknek a szókincse jelentős mértékben eltér a modern arabétól. Bármely szövegbe bekerülhetnek szavak a szövegíró által beszélt népnyelvből is. Ez azt jelenti, hogy olvasmányaink során minden további nélkül találkozhatunk olyan szavakkal, amelyeket számos helyen kell megnéznünk, ám az is lehet, hogy fáradozásaink végülis eredménytelenek maradnak, mert a keresett szót seholsem fogjuk megtalálni. Ráadásul az arab szavak híresek sokszínűségükről, jelentésgazdagságukról, és egy adott szó számos jelentése között nem könnyű feladat az igazira rálelni. A szótárakban és a szójegyzékekben sok a hiba is, ezért mindig nagy körültekintéssel, óvatossággal kell dolgoznunk. Így azután arab szövegek olvasása során számos szótárat, szójegyzéket, segédeszközt kell egyszerre használnunk, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel járunk és megtaláljuk a keresett szót. Fontos tudni még, hogy az arab szótárak többnyire ún. gyökszótárak, azaz a szavakat mindig az adott szó alapjául szolgáló három gyökmássalhangzó (ld. feljebb) alatt szerepeltetik, tehát a szótárhasználathoz az arab alaktan alapos ismerete elengedhetetlen (tehát pl. a madrasza “iskola” szót a D-R-SZ gyök, tehát a “d” betű alatt fogjuk megtalálni).

A. arab–idegen nyelv

A modern arab irodalmi nyelv legjobb és legelterjedtebb kéziszótára Wehr 1979. E mű első kiadása a II. világháború után látott napvilágot német nyelven. Ezt több német kiadás, majd angol fordítás – szintén több kiadásban – követte. Amennyiben lehetséges, célszerű a legújabb kiadást használni. Hasonló jellegű, kevéssé ismert, nagyszerű mű Krahl–Gharieb 1986. Baranov 1984 is kiváló - számos kiadása forog közkézen. Szolíd mű Blachère 1964-1974 és Reig 1986 is. Jó modern arab szótár Schregle 1981-1986, amelynek megjelenése azonban nem fejeződött be, utolsó füzete a dád betűvel zárul. Szolíd mű Cortés 1996, amely Wehr alapján készült, ám hozzá képest sok új szóval, új jelentéssel gazdagodott. Kiváló mű Baalbaki 1993 (nem gyökszótár!). Magyar nyelven jól használható a modern arabhoz Fodor-Iványi-Juhász 2000a. Klasszikus szövegekhez kiváló kéziszótár Belot 1888 és Hava 1970 (az előbbi angol változata, első kiadás 1899; mindkét mű számos lenyomatban, különböző kiadóknál esetenként eltérő címekkel). A klasszikus arab nyelv mindmáig legjobb nyolckötetes nagyszótára Lane 1863-1893, amelynek a használatára a siker reményében azonban csak alapos arab tudással bíró olvasók vállalkozhatnak. Elsősorban egynyelvű arab értelmező szótárak alapján készült. Szóanyaga jelentős mértékben korai, emellett nagyon sok ritkán előforduló, különleges jelentést rögzít, amelyek között a tapasztalatlan olvasó menthetetlenül elveszik. Angol nyelvezete is nehézkes, megfogalmazásai körülményesek, nem könnyen érthetőek. E szótár nem teljes, a qáf betűvel bezárólag készült el, a további részei csupán vázlatosak. Ezért azután a soronkövetkező káf betűvel indult Ullmann 1970-, amelyből ezidáig két betű, a káf (egy kötet) és a lám (négy kötet) jelent meg. A jelentéseket németül és angolul is megadja, továbbá nagyszámú előfordulási helyet is rögzít. A korpusza a Lane-énél sokkal terjedelmesebb. Alapvető kézikönyv. Nagyon fontos, többnyire sehol másutt nem található, a klasszikus kor utáni, speciális, részben az arab világ nyugati részével kapcsolatos szóanyagot tartalmaz Dozy 1881. Részben túlhaladott, ám jobb híján kellő óvatossággal még ma is haszonnal forgatható Freytag 1830-1837 és Kazimirski 1860. Másutt nem található, fontos, többnyire késői arab anyagot tartalmaznak a nagyobb perzsa és török szótárak, így pl. Zenker 1866-1876, Steingass 1892 és Redhouse 1921 is (ezek nem gyökszótárak!).

B. idegen nyelv–arab

A modern nyelvhez használható többek között Schregle 1974, Doniach 1982, Boriszov 1967, Reig 1986. Doniach 1982 valójában Doniach 1972 alapján készült, ám a tapasztalatom szerint a korábbi mű elsősorban az angolul tanuló arabokra van tekintettel és kevésbé hasznos a későbbi műnél. Lényegesen jobban használható Baalbaki 2005, amely korábban számos kiadásban látott napvilágot; a legutolsó kiadás használandó a lehetőségek szerint. Magyar nyelven jól használható Fodor-Iványi-Juhász 2000b és Boga 2001.

II. Dialektusok

Néhány fontosabb cím: Badawi–Hinds 1986 (egyiptomi arab), Barthélemy 1935-1969 és Denizeau 1960, Stowasser–Ani 1964 (Szíria, Libanon, Jeruzsálem), Clarity–Stowasser–Wolfe 1964 és Woodhead–Beene 1967 (iraki arab), Harrell 1966, Sobelman–Harrell 1963.

313 tételt sorol föl John E. Hinton 1995-ig terjedő és az interneten elérhető bibliográfiájában (Bibliography of Arabic Dictionaries).

Az arab írás

Irodalma hatalmas, alig áttekinthető. Mind a mai napig kiváló, tömör összefoglaló Moritz 1913a és Moritz 1913b. (10 nagyszerű táblával). Nagy számban jelennek meg az arab írásnak kéziratokban, a művészetekben való dekoratív alkalmazását szemléltető szép albumok. Nemzetközi viszonylatban is páratlan mű Dévényi-Iványi 1987, amely az arab írás történetét tárgyalja és kiemelkedő figyelmet szentel az arab írás művelődéstörténeti aspektusainak (bibliográfiával). Érdekfeszítő, izgalmas olvasmány! A különböző írásfajták olvasásának elsajátításához kitűnő Spécimens 1911 és Shivtiel 1995 (modern kézírás). A kérdéskörhöz jó bibliográfia Fischer–Gätje 1982-1992, Bd. I, 190–197, 208-209, 224-225. p., Bd. II, 519–520. p.

Szakfolyóiratok:

Az arab nyelvvel és irodalommal kapcsolatos cikkeket valamennyi fontosabb orientalisztikai folyóirat rendszeresen közöl, s ma már számos tanszéknek is van saját folyóirata szerte a világon (a fontosabbakat ld. Bleaney 2005, XXIV-XXXVII. p.). Mint speciális fórumokat kiemeljük a Zeitschrift für arabische Linguistik/Journal of Arabic Linguistics, az Al-^cArabiyya. Journal of the American Association of Teachers of Arabic, és a Journal of Arabic Literature c. folyóiratot. Magyarországon az ELTE Arab Tanszéke által kiadott The Arabist (Budapest Studies in Arabic) közöl – elsősorban angolul – arabisztikai cikkeket.

A nyelvhez kötődő egyéb internetes honlapok:

ALMISBAH

http://www.hf.uib.no/i/Midtspraak/links.htm - journ

arabic-language.eigenstart.nl

http://www.library.ucsb.edu/subjects/mideast/neareast.html

http://www.princeton.edu/~pressman/neareast.htm

http://www.parstimes.com/mideast

qamoos.sakhr.com

http://www.cultural.org.ae

http://www.syrianarabic.com/downloads.html

Magyarországi kutatóhelyek:

Arab nyelvet és irodalmat egyetemi szinten Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet tanulni.

A nagyobb könyvtárakban (Országos Széchényi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, valamint az egyetemi könyvtárak) található elvétve az arab nyelvvel és kultúrával kapcsolatos szakirodalom, ám a legfontosabb hazai bázis a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye. Használat előtt elengedhetetlen tájékozódni a Könyvtár katalógusainak felépítéséről (szórólap a Keleti Gyűjteményben; sok katalógus van, s ha valamit nem a megfelelő helyen keresünk, nem fogjuk megtalálni, még ha megvan is a mű a könyvtárban). A fontosabb magyarországi könyvtárak állományáról áttekintést ad kb. 1990-ig a Központi Címjegyzéktár (ez egy cédulakatalógus az OSZK-ban; telefonon is adnak felvilágosítást), ill. a későbbi időszakra vonatkozóan a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA): ez a www.mokka.hu című honlapon érhető el. Mindenfajta keresésénél figyelembe kell venni az átírás okozta sokféleséget, problémákat.